VOX (politikai párt)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Montecuccoli08 (vitalap | szerkesztései) 2021. február 8., 12:20-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Története)
VOX

Mottó: 'Hacer España grande otra vez (Újra naggyá tenni Spanyolországot!)
Adatok
ElnökSantiago Abascal
AlelnökVictor González

Alapítva2013
ElődpártNéppárt
Tagok száma20.500 (2017)

Ideológiaspanyol nacionalizmus
szociálkonzervativizmus
gazdasági liberalizmus
jobboldali populizmus
nemzeti konzervativizmus
iszlámellenesség
Politikai elhelyezkedésJobboldal és Szélsőjobboldal között
Parlamenti jelenlétKépviselőház:
25 / 350
Szenátus:
1 / 266
Önkormányzati képviselők száma:
17 / 67 611
Autonóm közösségek parlamenti mandátumai:
13 / 1 268
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz VOX témájú médiaállományokat.

A VOX spanyolországi nacionalista, jobboldali populista párt. Számos baloldali médium szélsőjobboldalinak tartja a pártot. A párt legfőbb célja a spanyol központi kormányzás szerepének megerősítése az autonóm közösségekben. Ezzel egy időben ellenzi a baszk és a katalán szeparatizmust.

Története

A párt 2013-ban alakult a Néppárt konzervatív szárnyának egykori tagjaiból, akik kiléptek a pártból, mert nem értettek egyet Mariano Rajoy miniszterelnök intézkedéseivel. Azért is kiléptek a pártból, mert az ETA baszk terrorszervezettel nem tudott kellőképpen elszámolni illetve a Rajoy vezette kormány fiskális politikája miatt, amelynek megvalósításához egy centralizáltabb államberendezkedés kellene és nem egy "kvázi-föderatív" közigazgatási rendszer, amelyet a spanyol alkotmány 1978 óta biztosít.[1]

A párt magát kereszténydemokrata, konzervatív katolikus szellemiségűnek tartja, . Első elnöke José Luis González Quirós volt, a tagok voltak Santiago Abascal és José Antonio Ortega Lara (akikről közismert, hogy az ETA elrabolta őket és fogságban tartotta őket egy időben).

2014. szeptemberében a párt új elnökének Santiago Abascált választották meg, Iván Espinosa de los Monteroszt pedig főtitkárnak.

2017 őszén a pártnak 20 ezer új tagja lett a barcelonai terrortámadás és a katalán szeparatizmus következtében. A katalán népszavazás és az alkotmányos válság miatt a párt úgy döntött, hogy nem indul Katalóniában.[2] A párt a katalán függetlenség kikiáltása után pert indított a Katalán Parlament és számos szeparatista mozgalom ellen.[3]

2018-ban a párt a madridi Vistalegre Palotában tartott rendezvényén több mint 10 ezer szimpatizáns vett részt.[4] A párt ellenzi Francisco Franco földi maradványainak exhumálását az Elesettek Völgyében fekvő sírhelyéből.[5]

Ideológia

A párt ellenzi az abortuszt és azonos neműek közti házasságot, ehelyett az ő esetükben az élettársi kapcsolatot erősítenék meg.

Ellenzik a multikulturalizmust és az iszlám elterjedését. Az Európai Unióval szemben enyhe euroszkeptikus álláspontot képviselnek. Támogatják, hogy az autonóm közösségek jelenlegi formáját szüntessék meg. Tagadják a spanyolokon kívül más nemzetiségek létét és a regionalizmust az országban.[6] A központosított állam eszményében hisznek, ideológiailag a Dán Néppárt és az Igaz Finnek populista pártokhoz hasonlítanak.

Ellenzik a feminizmust[7] és a történelmi emlékezet törvényét "hisztérikus amnéziának" csúfolják.[8] Ez utóbbi törvény a spanyol polgárháborút követő Francisco Franco fémjelezte korszak politikai okokból elítélt embereknek biztosított amnesztiát.

Választási eredmények

Képviselőház

Képviselőház
Választási év Elnyert mandátumok Szavazatok száma Szavazatok % Eredmény Listavezető
2015
0 / 350
58,114 0.23 Parlamenten kívül Santiago Abascal
2016
0 / 350
47,182 0.20 Parlamenten kívül Santiago Abascal
2019
25 / 350
2,654,200 10.26 Ellenzék Santiago Abascal

Szenátus

Szenátus
Választási év Elnyert mandátumok Listavezető
2015
0 / 208
Santiago Abascal
2016
0 / 208
Santiago Abascal

Autonóm közösségek parlamentjei

Választás éve Szavazatok száma Szavazatok % Helyezett Elnyert mandátumok Eredmény
Andalúzia 2018 396,607 11.0 5.
12 / 109
Ellenzék
Aragónia 2019 40,263 6.08 6.
3 / 67
Ellenzék
Asztúria 2019 33,784 6.42 7.
2 / 45
Ellenzék
Baszkföld 2016 771 0.1 12.
0 / 75
Nincs mandátum
Kanári-szigetek 2019 22,021 2.47 7.
0 / 70
Nincs mandátum
Kantábria 2019 16,392 5.05 5.
2 / 35
Ellenzék
Kasztília és León 2019 75,331 5.49 4.
1 / 81
Ellenzék
Kasztília–La Mancha 2019 75,636 7.02 4.
0 / 33
Nincs mandátum
Extremadura 2019 28,849 4.70 5.
0 / 65
Nincs mandátum
Madrid 2019 285,099 8.9 5.
12 / 132
Ellenzék
Murcia 2019 61,591 9.46 4.
4 / 45
Ellenzék
Navarra 2019 4,401 1.29 7.
0 / 50
Nincs mandátum
Valencia 2019 278,947 10.6 5.
10 / 99
Ellenzék

Források