Vándorhangya
|
|
||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Eciton burchellii Westwood, 1842 |
||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Vándorhangya témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Vándorhangya témájú médiaállományokat. |
A vándorhangya (Eciton burchellii) a rovarok (Insecta) osztályának a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjéhez, ezen belül a hangyák (Formicidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
A vándorhangya Mexikó déli részétől délre a dél-amerikai trópusokig megtalálható. Egészen északon is előfordulnak, például a Mississippi völgyében. Az Óvilág trópusain és szubtrópusain is élnek populációi.
Alfajai [szerkesztés]
- Eciton burchellii burchellii
- Eciton burchellii cupiens
- Eciton burchellii foreli
- Eciton burchellii parvispinum
- Eciton burchellii urichi
Megjelenése [szerkesztés]
A vándorhangya hossza legfeljebb 2,5 centiméter lehet. Színezete a sötétbarnától a feketéig terjed. Szárnya csak a hímnek van. Az egy kaszthoz tartozó hangyák mérete és külseje a bolyban betöltött szerepüktől függ. A katonák kétszer akkorák, mint a dolgozók és a szárnyas hímek, fejük színe halványabb, rágójuk nagyobb. A katonáknak nagy, befelé forduló rágójuk és halált okozó fullánkjuk van, amellyel legyőzik a zsákmányállatokat vagy a támadókat. Amikor a raj erdőn vonul át, a katonák a csapat szélén maradnak, és védik a menetet. A dolgozók kisebbek, mint a katonák, és ők teszik ki a raj legnagyobb részét. Ők szállítják a táplálékot a boly számára. Testükkel gömbszerű alakzattá összekapaszkodva a dolgozók képezik a „fészket”, és ők szolgálják ki a királynőt. A királynő teste a sok petétől hatalmasra nő.
Életmódja [szerkesztés]
E hangya faj nomád életmódot folytat. Minden állat, amelyet a vándorrajok le tudnak győzni, táplálékul szolgál. De étlapjuk, elsősorban rovarokból és pókokból áll.
Szaporodása [szerkesztés]
A vándorhangya királynő legfeljebb 120 000 petét rak naponta, a nyugalmi szakaszban (ekkor nem vándorolnak). A lárvaállapot 23-33 napig tart. Bebábozódás után 10-15 napra rá bújnak elő az új katonák és dolgozók.
Rokon fajok [szerkesztés]
Az Eciton nemhez körülbelül 12 faj tartozik.
Forrás [szerkesztés]
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6

