Vándorhangya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Vándorhangya
Eciton burchellii Illustration.png
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Hártyásszárnyúak
(Hymenoptera)
Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak
(Apocrita)
Öregcsalád: Vespoidea
Család: Hangyák (Formicidae)
Alcsalád: Ecitoninae
Nemzetség: Ecitonini
Nem: Eciton
Faj: E. burchellii
Tudományos név
Eciton burchellii
Westwood, 1842
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Vándorhangya témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vándorhangya témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vándorhangya témájú kategóriát.

A vándorhangya (Eciton burchellii) a rovarok (Insecta) osztályának a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjéhez, ezen belül a hangyák (Formicidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vándorhangya Mexikó déli részétől délre a dél-amerikai trópusokig megtalálható. Egészen északon is előfordulnak, például a Mississippi völgyében. Az Óvilág trópusain és szubtrópusain is élnek populációi.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vándorhangya hossza legfeljebb 2,5 centiméter lehet. Színezete a sötétbarnától a feketéig terjed. Szárnya csak a hímnek van. Az egy kaszthoz tartozó hangyák mérete és külseje a bolyban betöltött szerepüktől függ. A katonák kétszer akkorák, mint a dolgozók és a szárnyas hímek, fejük színe halványabb, rágójuk nagyobb. A katonáknak nagy, befelé forduló rágójuk és halált okozó fullánkjuk van, amellyel legyőzik a zsákmányállatokat vagy a támadókat. Amikor a raj erdőn vonul át, a katonák a csapat szélén maradnak, és védik a menetet. A dolgozók kisebbek, mint a katonák, és ők teszik ki a raj legnagyobb részét. Ők szállítják a táplálékot a boly számára. Testükkel gömbszerű alakzattá összekapaszkodva a dolgozók képezik a „fészket”, és ők szolgálják ki a királynőt. A királynő teste a sok petétől hatalmasra nő.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E hangya faj nomád életmódot folytat. Minden állat, amelyet a vándorrajok le tudnak győzni, táplálékul szolgál. De étlapjuk, elsősorban rovarokból és pókokból áll.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vándorhangya királynő legfeljebb 120 000 petét rak naponta, a nyugalmi szakaszban (ekkor nem vándorolnak). A lárvaállapot 23-33 napig tart. Bebábozódás után 10-15 napra rá bújnak elő az új katonák és dolgozók.

Rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Eciton nemhez körülbelül 12 faj tartozik.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6