Szerkesztő:Szabo Tamas/Naphegy

A Naphegy a Krisztinaváros része, Budapest I. kerülete területén.

Határai, mai térképek[szerkesztés]

A Naphegy a Krisztinaváros központjától délre, a Gellérthegy és a Tabán között helyezkedik el. A Naphegyet a Hegyalja út, a Naphegy utca, a Gellérthegy utca és a Mészáros utca határolják.

Történelem[szerkesztés]

A Nap-hegy - Szablyár Péter irása az Élet és Tudományban 2006.02.08 [[2]] Idézetek a Nap-hegyről 1231 és 1932 között (ebben az irásban a Nap-hegy kötöjellel az eredeti idézetek miatt) :

Árulkodó régi térképek...

"A Nap-hegy XVII–XIX. századi változásait, illetve változatlanságát szemléletesen örökítették meg a korabeli térképek, amelyek már egyre pontosabban és szemléletesebben ábrázolták a rohamléptekkel fejlődő várost. A továbbiakban a Budapesti Történeti Múzeum újkori osztályának gyűjteményéből mutatunk be néhány térképrészletet" [[3]].

1231

"Buda híres szölőhegye

A Nap-hegy lejtőin már Probus (Marcus Aurelius) pannóniai származású hadvezérnek, a birodalmi határokat megerösítő és a szölőkultúrát elterjesztő római császárnak a korában (Kr. u. 276–282) is szölőt termesztettek. Egy 1231-ben kelt – magyar nyelvu – oklevél nagy kiterjedésu szölőkertekről ír. Mátyás király a maga palotájának kertjévé avatta a környéket, amelyet akkoriban Hátsóvárosnak is neveztek."

1752

"A Haditanács 1752-ben rendeletileg szabályozta az új 'várvédelmi körzetet', amely szerint a várfalaktól egy puskalövésnyire tilos volt építkezni. Sőt, abban az övezetben hadi helyzet esetén a tulajdonosoknak le kellett bontaniuk lakóházaikat, mindezt kártérítés nélkül! Részben ennek is köszönhette a Nap-hegy, hogy platója és lejtői évszázadokon át beépítetlenül maradtak."

1896

"Benedict J. 1896-ban készült 'Tájékozási tervrajza' még mindig beépítetlen lankákkal ábrázolja a Nap-hegyet."

1932

A régi Tabán lebontása 1932 és 1933 között. "Ma már csak néhány tucat fotó, Zórád Ernő klasszikussá vált akvarelljei és a Tabáni Helytörténeti Gyűjtemény őrzi e lerombolt városrész – a Rácváros – emlékét." A Tabánban játszódik Krúdy Gyula több kisregénye.

Naphegy az 1920 - 30-as években, Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár
Köműveslépcső a 20-as években
az 1945 januárban lerombolt tabáni iskola a Czakó utca közelében (ezen a helyen jelenleg a Sportpálya van)

az 1945 januárban lerombolt tabáni iskola a Czakó utca közelében (ezen a helyen jelenleg a Sportpálya van)
Naphegy utca és Gellérthegy utca a 30-as évek körül
Naphegy utca a 30-as évek körül, Digitális képarchiv:[[1]]

1944

Deseő László naplója [[4]] "...napló ill. visszaemlékezés szerzője 1944-ben 15 éves volt. Deseő László családjával a Mészáros u 32. számú házában lakott. A környék az ostrom egyik legtöbbet támadott helye volt, köszönhetően a Déli pályaudvar közelségének és a Naphegy stratégiai jelentőségének. Deseő az ostrom alatt folyamatosan vezette iskolai füzetbe írt naplóját"

1945

Németh András - Mostohafiak - magyar irodalom, II. világháború, visszaemlékezés [[5]] Magyar Elektronikus Könyvtár, "..a Tabán legfelső részén tüzelőállásba helyeztük a lövegeinket, közvetlen mögöttünk volt a Czakó utca. ... A legénység a Czakó utcai lakatlan villákban húzódott meg, szerencsétlen kimerült lovainkat pedig a kertekben helyeztük el. ... A figyelőállásunkat valamivel lejjebb, a tabáni iskolában helyeztük el. ...a parancsnokom elmondta, hogy a figyelőállást át fogja helyezni a Hegyaljai út 2. számú házba, mert az iskola nagyon kiemelkedik, föltűnő, lebombázhatják. Arról is beszélt, hogy szovjet átkelési kísérletnél, a parancs szerint, a Margit-sziget északi csücskét fogjuk lőni a váron keresztül...Időközben értesültünk arról, hogy a tabáni iskolát, ahol az előző megfigyelőhelyünk volt, láncos bomba telitalálat érte, a pincéjében mindenki meghalt. Ilyen méretű bombákkal az oroszok nem rendelkeztek, tehát világos volt előttünk, hogy az angolok hajtották végre a támadást."

1945 és 1958 között a lerombolt tabáni iskola helyett a Naphegy lakói a Krisztina Téri Iskola-ba járnak. 1958. augusztusában elkészült a Lisznyai utcai iskola a Naphegyen.

1953

A Magyar Távirati Iroda [[6]] 1953-ban az új székházba költözött a Naphegyen

1958

1958. augusztusában elkészült a Lisznyai utcai iskola [[7]] épülete. 1958. szeptemberében indult a Lisznyaiban az oktatás 7 alsós és 5 felső tagozatos osztállyal.

1994

A Duna Televízió [[8]] 1992. december 24-én kezdte meg rendszeres adását. A kezdetben a Mafilm Rónai utcai bázisán helyet kapott televízió 1994 áprilisában került a Mészáros utcai volt Nikex-irodaházba. Itt alakította ki stúdióit, s ma is ez a székháza.

A Naphegy utcajegyzéke[szerkesztés]

Aladár utca, Ág utca, Czakó utca, Derék utca, Dezső utca, Fenyő utca, Fém utca, Galeotti utca, Gellérthegy utca, Lisznyai utca, Naphegy tér [[9]], Naphegy utca, Nyárs utca, Orvos utca, Párduc utca, Piroska utca, Róka utca, Tibor utca, Tigris utca, Zsolt utca

Emberek[szerkesztés]

Fadrusz János itt építette korszerű műtermét és villáját, a Naphegy déli lejtőjén.
Gárdos Péter (fotóriporter) emléktáblája is itt található, amelyet az MTI Naphegy téri épületének falán helyeztek el.
Kaffka Margit [[10]] - 1915 júliusától 1918 decemberéig (haláláig) lakott a Naphegy utca 15-ben [[11]]
Tersánszky Józsi Jenő - Avar utca 9. [[12]]
Vészi Endre - Angelikaváros [[13]]

Épületek[szerkesztés]

Egy 1885-ös térképen a Naphegy utcái: Mészáros utca, Gellérthegy utca, Naphegy utca, Lisznyai utca és a Czakó utca. Ezeken belül beépitetlen zöld területet jelöl a térkép.

A Naphegy tér közvetlen környéke még az 1905-ös Meyers Konversations-Lexikon [[14]] [[15]] térképén beépitetlen, a Naphegy utcái hiányoznak az 1905-ös utcajegyzékből.

Révai Nagy Lexikona 1910 és 1914 között már a teljes beépitést mutatja, utcajegyzéke már minden mai utcanevet tartalmaz. A Naphegyi házak többsége 1910 és 1939 között épült.

A Naphegy mai utcaképe, épületei a híres Tabán kacskaringós utcáinak 1932-es bontása után alakult ki.

A tabáni iskola kiemelkedő épülete a Tabán bontása után tovább, 1945 januárjáig megmaradt, amikor bombatámadás lerombolta. Ezen a helyen ma Budapest legszebb panorámájú sportpályája van.

A jellegzetes tabáni házak utólsó maradványa a Czakó utca és Aladár utca sarkán látható. Volt még egy hasonló épület kb. 1953-ig a mai Lisznyai utcai iskola területén.