Töltényes-zsomboly

Töltényes-zsomboly
Hossz	28 m
Mélység	6 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	6 m
Tengerszint feletti magasság	körülbelül 474 m
Ország	Magyarország
Település	Komjáti
Földrajzi táj	Aggteleki-karszt
Típus	zsomboly
Barlangkataszteri szám	5452-58
Elhelyezkedése
Töltényes-zsomboly Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 45″, k. h. 20° 44′ 30″48.5624, 20.741616666667

A Töltényes-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Parkban található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás

Az Alsó-hegy fennsíkján, Komjáti külterületén, a település központjától északra, a Vecsem-bükk csúcsától 1100 méterre, 103 fokra, töbör alján, körülbelül 474 méter tengerszint feletti magasságban van függőleges tengelyirányú bejárata. A Lófüle-zsomboly 400 méterre északi irányban nyílik. Középső triász wettersteini mészkőben jött létre. Vízszintes kiterjedése 15 méter.

Könnyen le lehet mászni a tág bejárati aknát a hasadék irányából megközelítve. Itt bezuhant farönkök és nagy kövek között haladva a túlsó végen egy lyuk látható, amelyen keresztül egy agyagos aljú kis terembe lehet átmenni, amelyből egy fülke nyílik. A kis terem egyik fala ferde és egy cseppkőlefolyás figyelhető meg benne, amely régen szép volt. Ez természetesen száraz, mert közel van a felszínhez. Felette, a hasadékban még egy darabig el lehet látni. Két–három személynek kulturált bivakhelye lehet.

1976-ban volt először Töltényes-zsombolynak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul irodalmában 31 (Kósa 1992), Bezejmená (Kósa 1992), K-10 (Kósa 1992), Mészégető (Kósa 1992), Ürgelyuk (Kósa 1992) és V/3 (Kósa 1964) neveken és jelölésekkel is. A szlovák irodalomban keverik a szlovákiai Mészégető-zsombollyal és Ürgelyuk-zsombollyal.

Kutatástörténet

Az 1964. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 2–3. füzetében kiadott Kósa Attila tanulmányban az szerepel, hogy a V/3 Komjátin, a vecsembükki kilátótól 1095 méterre, 105° 10'-re nyílik. Kósa Attila 1964-es A zsombolyképződés kérdéseiről című tanulmányában térképen van helye jelölve. 1967. május 1-jén Domokos Péter, Frojimovics Péter és Hajdú László mérték fel és a felmérés alapján Kósa Attila szerkesztett alaprajz térképet és négy metszetet.

A Bertalan Károly által írt 1976-ban befejezett kézirat szerint az Alsó-hegyen, Komjátin, a vecsembükki kilátótól 1095 méterre, 105° 10'-re, a Lófüle-zsombolytól 400 méterre, déli irányban van bejárata. 7,2 méter mély. A kézirat barlangra vonatkozó része egy publikáció alapján íródott. Az 1977. január 31-én készült és 1975. novemberi bejáráson alapuló szpeleográfiai terepjelentésben az olvasható, hogy Komjátin, 470 méter tengerszint feletti magasságban található. Ez az utóbbi adat térkép alapján lett megállapítva. A Komjátiból induló szerpentinen kell menni a fennsíkig és itt az első baloldali földúton balra, északra, majd északnyugatra 800 métert haladva az úttól balra, a második töbör aljában van bejárata. Hat méter függőleges kiterjedésű, vadmacska lakik benne és függőleges jellegű, nedves.

Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányban van egy térkép, amelyen a biológiailag kutatott magyarországi barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a biológiailag feldolgozás alatt álló Töltényes-zsomboly földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1977. évi különszámába bekerült a tanulmány angol nyelvű változata. Ebben a tanulmányban is közölve lett a térkép, amelyen Töltényes Shaft a barlang neve. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Töltényes-zsomboly néven V/3 névváltozattal és térképen van helye feltüntetve. Ott van a biológiailag feldolgozás alatt álló magyarországi barlangok között.

Az 1992. évi Karszt és Barlangban publikált és az Alsó-hegy magyarországi részének töbreit, zsombolyait és beszakadásait bemutató ábrán látható elhelyezkedése. Az 1992-ben kiadott Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyvben megjelent az 1967-ben készült térkép metszetekkel és az Alsó-hegy fennsíkjának magyarországi oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve helye. Több adattal együtt fel van tüntetve 6 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak a barlanggal. A publikált barlangtérkép szerint Kósa Attila a felmérők között volt.

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része. Nyerges Attila 1997-es szakdolgozatában van egy mélység szerinti lista az Alsó-hegy magyarországi részének barlangjairól, amelyen az 5 méter mély Töltényes-zsomboly a 60. legmélyebb. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 6 méter mély barlangként szerepel. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt. 2016-ban Luděk Vlk és Michal Varhola felmérték és a felmérés alapján Luděk Vlk rajzolt alaprajz térképet három metszettel.

Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden, fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal és megjelent a 2016-ban készült alaprajz térkép három metszettel. A könyvben az olvasható, hogy 22 méter hosszú, 7 méter mély és 492 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A KvVM Barlang- és Földtani Osztályon található egy szerzőnév nélküli és évszám nélküli alaprajz térkép, valamint hosszmetszet térkép az 1967-es térképen kívül.

Irodalom

• Andrássy István: Ismét huszonöt új Nematoda faj a magyar faunában. Állattani Közlemények, 1984. (71. köt.) 178. old.
• Bajomi Dániel: Áttekintés a magyarországi barlangok faunájáról. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 24. old.
• Bajomi Dániel: A review of the fauna of Hungarian caves. Karszt és Barlang, 1977. Special Issue. 36. old.
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Csernavölgyi László – Hegedűs Gyula – Molnár András: Szpeleográfiai terepjelentés. Kézirat. Budapest, 1977. január 31. 5 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 80., 276., 283. old.
• Kósa Attila: Beszámoló a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport 1963. évi alsóhegyi zsombolykutató expedíciójáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 2–3. füz. 47. old.
• Kósa Attila: A zsombolyképződés kérdéseiről. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 5–6. füz. 93. old.
• Kósa Attila: Alsó-hegyi zsombolyatlasz. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1992. 18., 23., 88. old.
• Kósa Attila: Nyolcvan év az Alsó-hegyen. (Még egy szó a zsombolyokról). Karszt és Barlang, 1992. 1–2. félév. 11. old.
• MAFC: XV. Lakatos Kupa, Alsó-hegy, 2008. szeptember 27. 2., 4. old.
• Nyerges Attila: Az Alsó-hegy zsombolyainak felszín alatti morfológiája. Kézirat (szakdolgozat), 1997. április. 45. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 238. oldal és a mellékelt térképen jelölve a helye
• –: Töltényes-zsomboly leírás. Kézirat. Szerzőnév és évszám nélkül. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További irodalom

• Havliček, David – Vojiř, V.: Speleologický Prúzkum Dolného Vrchu. Slovensky Kras, 1984. 22. köt. 213–244. old.
• Kósa Attila: Közvetlen felszínalatti karsztos képződmények morfológiai és műszaki vonatkozású vizsgálata. Kézirat, 1969. Doktori disszertáció, Budapesti Műszaki Egyetem.
• Vojiř, V.: Zpráva o stavu speleologického prúzkumu Dolného Vrchu v Jihoslovenskémkrasu, okres Rožnava, k srpnu 1966. Geobuch, 1966. Speleologicky Klub Praha.
• Vojiř, V.: Dolný Vrch, I. etapová zpráva o speleologickém prúzkumu. 1973. Speleologicky Klub Praha.

További információk

• Országos Barlangnyilvántartás
• Töltényes-zsomboly