Tátikai-hasadékbarlang
| Tátikai-hasadékbarlang | |
 | |
| A Tátikai-hasadékbarlang bejárata | |
| Hossz | 2,55 m |
| Mélység | 0 m |
| Magasság | 3,5 m |
| Függőleges kiterjedés | 3,5 m |
| Tengerszint feletti magasság | ? m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Zalaszántó |
| Földrajzi táj | Bakony |
| Típus | tektonikus |
| Barlangkataszteri szám | 4430-24 |
A Tátikai-hasadékbarlang Zalaszántó határában, az Alsó-Tátika D-i falában található, bazaltban kialakult barlang.
Leírás
A Zalaszántó és Bazsi közötti Hidegkútpusztáról az Országos Kéktúra kék sáv turistajelzését követve kell K felé haladni és átkelve a Tátika természetvédelmi területén, kb. 2 km után, a bazaltmezáról leereszkedve tábla jelzi, hogy már elhagytuk a természetvédelmi területet. Sarvaly, vagy Lapostanya felől is könnyen elérhető a Tátika D-i részénél lévő természetvédelmi terület határát jelző tábla. A táblától nagyjából Ny felé 255°-ra kb. 300 m-re, az egyre magasabbá váló bazaltfalban, nehezen észrevehető helyen nyílik a barlang. Tekintélyes törmelékhalom tetején, ahol az a falhoz ér, sűrű bodzafa (Sambucus nigra) takarja a barlang DNy felé néző bejáratát.
A barlang hasadékszája 3,5 m magas és 0,5 m széles. Üregét befelé egyre keskenyedő, de mindvégig magas (2,1–2,8 m) hasadék alkotja. Falán és környékén a barlang hossztengelyével párhuzamos, kifelé 40°-ban emelkedő, íves bazaltoszlopok barázdákat képeznek. Alját laza, földes törmelék alkotja. Mennyezetéből több bazaltoszlop félig kibillenve, fenyegetően lóg lefelé. Beboltozódott része alatt mért hossza mindössze 2,55 m. Bejárásához segédeszközre nincs szükség. Jól szellőző, száraz barlang. Törmelékkitöltése ásatásra alkalmas. Helyi jelentőségű kis barlang, ami szemléletes példája a tektonikus eredetű barlangképződésnek.
Genetikailag a vulkáni kőzetekben másodlagos úton létrejövő üregek csoportjába tartozik, ezen belül pedig tektonikus keletkezésű barlangnak tekinthető. A bazaltfal peremére merőleges repedés mentén klimatikus tényezők hatására váltak le a bazaltoszlopok.
Előfordul irodalmában Tátika-várhegyi-barlang (Eszterhás 1984), Tátika-várhegyi járhatatlan barlang (Eszterhás 1984) és Tátika várhegyi járhatatlan barlang neveken is.
Kutatástörténet
Az 1942. évi Barlangvilágban arról van szó, hogy Margittay Rikárd egy kis felfedező feladatot ajánl a tátikai várromokat felkereső olvasóknak. Ugyanis az 1848-ban kiadott Szerelmey-féle Balaton albuma című könyvben a Tátika romjairól szóló részben az van írva, hogy a vár hegyének oldalában járhatatlan mélységű barlang helyezkedik el, amelyből forrás fakad. Ez a kissé romantikusan hangzó mondat csaknem szóról-szóra megtalálható az 1878-ban megjelent és Jalsovics Aladár által írt könyvben, az 1889-ben kiadott Sziklay-féle kalauzban, valamint az 1909-ben megjelent Szemlér-féle balatoni kalauzban, ami azt a látszatot kelti, mintha a szerzők a közös forrásból írták volna ki a vonatkozó részt, anélkül, hogy meggyőződtek volna valóságáról.
Ezt a gyanút az a tény teszi valószínűbbé, hogy a Dornyay-féle alapos és részletes balatoni kalauz nem említ ilyen barlangot a Tátikán. Mivel saját ismeretei alapján nem tudta eldönteni ezt a megállapítást Margittay Rikárd, ezért azt ajánlotta az olvasóknak, hogy valaki közülük járjon utána a helyszínen a dolognak és állapítsa meg, hogy valóban van-e ott járhatatlan mélységű barlang, amelyből forrás folyik.
Az 1984-ben megjelent Lista a Bakony barlangjairól című összeállítás szerint a Déli-Bakonyban, a 4430-as barlangkataszteri tájegységben, Zalaszántón helyezkedik el a Tátika-várhegyi-barlang, amelynek másik neve Tátika-várhegyi járhatatlan barlang. Vulkanikus üreg. 1985-ben Eszterhás István írta le részletesen a barlangot.
Eszterhás István Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája című kéziratában az olvasható, hogy a 4440-es barlangkataszteri területen lévő, zalaszántói Tátikai-hasadékbarlang bazaltban alakult ki, valamint 2,5 m hosszú és 3,5 m magas. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 a barlang és 17 a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 nemkarsztos barlang van felsorolva.
Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című, 1993-as kéziratban meg vannak ismételve az 1989-es információk. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 a barlang és 42 a mesterséges üreg.
Irodalom
- Eszterhás István: Lista a Bakony barlangjairól. A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei, 1984. (3. köt.) 25. old.
- Eszterhás István: A Tátika bazaltbarlangjai. In: Zentai Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1985. Kézirat. 194., 202–204., 213. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: A Tátika bazaltbarlangjai. Folia Musei Historico-Naturalis Bakonyiensis (A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei), 1988. (7.) 18., 19., 20. old.
- Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája. In: Sivó Zsuzsanna – Zentai Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1989. Kézirat. 153. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1993. Kézirat. 49. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Margittay Rikárd: A Balaton vidékének barlangjai. Barlangvilág, 1942. (12. köt.) 3–4. füz. 80. old. (Nincs benne beazonosíthatóan említve a barlang.)
- Margittay Rikárd: A Balaton-vidék barlangjai. Balatoni Kurir, 1942. július 30. 3. old. (Nincs benne beazonosíthatóan említve a barlang.)
