Tunézia turizmusa
Tunézia az 1970-es években nyitott a turizmus előtt. Az észak-afrikai méretekben kis ország a legjelentősebb turizmussal rendelkező afrikai országok közé emelkedett.
Az idegenforgalom túlnyomó része a tengerpartra koncentrálódik. A Földközi-tenger partjainak teljes hosszában turisztikai zónákat alakítottak ki. A tömegturizmusra alapozva szállodaláncok épültek.
Turizmusa elsősorban kommersz jellegű. Épp ezzel magyarázható, hogy az ország idegenforgalmi bevétele a konkurens Marokkóénak kevesebb, mint a fele, annak ellenére, hogy Tunéziába több turista érkezik. A tömegturizmus gyors felfutása negatív hatást is gyakorolt a helyi társadalomra (műanyaghulladék özön, a helyi szokások, kultúra, értékrend átalakulása). A tengerpart mellett jelentős örökségek találhatók a belsőbb területeken, (ősi városok, romok, oázisok) amelyek a tengerparti üdülés egy vagy többnapos fakultatív programjaiként szerepelnek a kínálatban.
Turisztikai célpontok
Nyaralóturizmus
Kulturális turizmus
- Tunisz, a főváros jelentős kulturális turizmussal rendelkezik.
- Oázis városok: Kebili, Tozeur, Chebika hegyi oázis.
- Ókori romvárosok: Dougga, Bulla Regia, Kerkouane
- Karthágó: ismert ókori romváros.
- Kairouan: a muzulmán világ egyik legfontosabb városa, a tradicionális szőnyegkészítés központja (a városban a szőnyegnek szobrot állítottak).
- El Dzsemben található az ókori világ harmadik legnagyobb amfiteátruma.
- Matmata (vagy Matmáta): berber barlanglakásairól ismert.
- Sott-el-Dzseríd: a Szahara sivatag peremén kiszáradt sós tavak láthatóak.
Források
- Gyuricza László: A turizmus nemzetközi földrajza (Budapest-Pécs, 2008) 208-209 o. ISBN 978-963-7296-28-4
Külső hivatkozások
