Trifenilfoszfin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Trifenilfoszfin
Triphenylphosphine-2D-skeletal-Smokefoot-style.png
Skeletal structure
Triphenylphosphine-ray-3D-balls.png
Ball-and-stick model of the triphenylphosphine molecule
Triphenylphosphine-3D-vdW.png
Space-filling structure of PPh3
Sample of triphenylphosphine.jpg
IUPAC-név trifenilfoszfán
Kémiai azonosítók
CAS-szám 603-35-0
PubChem 11776
ChemSpider 11283
EINECS-szám 210-036-0
RTECS szám SZ3500000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C18H15P
Moláris tömeg 262,29 g/mol
Megjelenés színtelen, monoklin, prizmás[1]
Sűrűség 1.1 g cm−3, solid
Olvadáspont 80 °C
Forráspont 377 °C
Oldhatóság (vízben) nem oldódik
Oldhatóság etanol, szerves oldószerek
Törésmutató (nD) 1.59; εr, etc.
Kristályszerkezet
Molekulaforma piramidális
Dipólusmomentum 1.4 - 1.44 D [2]
Veszélyek
MSDS JT Baker
EU osztályozás Not Listed
R mondatok R20 R22 R40 R43 R50 R53
S mondatok S36 S37 S45 S57 S60
Lobbanáspont 180 °C
Rokon vegyületek
Rokon tertiary phosphines trimetilfoszfin
foszfin
Rokon vegyületek trifenilamin
trifenilarzin
trifenilfoszfin-oxid
trifenilfoszfin-szulfid
trifenilfoszfin-diklorid
Pd(PPh3)4
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A trifenilfoszfin foszfortartalmú szerves vegyület, széles körben használt reagens a szerves és szervetlen kémiában.

Fizikai és kémiai tulajdonágai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színtelen, jellegzetes szagú, tribolumineszkáló kristályokat képez. A levegő oxigénjével lassan reagál és trifelnilfoszfin-oxiddá alakul.

\mathrm{2\ PPh_3\ +\ O_2\longrightarrow 2\ Ph_3P{=}O}

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Laboratoriumi mennyiségben foszfor-triklorid és fenilmagnézium-bromid [3] vagy fenillítium reakciójával állítják elő. Ipari mennyiségben kiindulási anyagnak foszfor-trikloridot, klórbenzolt és nátriumot használnak. [4]

Szerkezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Molekulája piramidális szerkezetü, a három fenil-szubsztituens királis propellerszerű elrendezést alkot.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Thieme Chemistry (Hrsg.): RÖMPP Online - Version 3.5. Georg Thieme Verlag KG, Stuttgart 2009.
  2. Sablon:Cite DOI
  3. J. Dodonow, H. Medox: Zur Kenntnis der Grignardschen Reaktion: Über die Darstellung von Tetraphenyl-phosphoniumsalzen. In: Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft. 61, Nr. 5, 1928, S. 907 – 911.
  4. D. E. C. Corbridge: Phosphorus: An Outline of its Chemistry, Biochemistry, and Technology. 5. Auflage. Elsevier, Amsterdam 1995, ISBN 0-444-89307-5.