Tisza László (fizikus)
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Tisza László (László Tisza) | |
 | |
| Tisza László | |
| Született | 1907. július 7.[1][2] Budapest |
| Elhunyt | 2009. április 15. (101 évesen)[3][2][4] Cambridge |
| Állampolgársága | amerikai |
| Szülei | Tisza Béla Herzog Kamilla |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | |
| Kitüntetései |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tisza László (Budapest, 1907. július 7.[6] – Cambridge, Massachusetts, 2009. április 15.) magyar származású amerikai fizikus, a Massachusetts Institute of Technology (MIT, Cambridge, USA) professzor emeritusa.
Életrajz
1907. július 7-én született Budapesten a Fő utca 12-ben Tisza Béla könyvkereskedő és Herzog Kamilla gyermekeként. A Petőfi (Verbőczy) gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. 1925-ben holtversenyben Teller Edével és Fuchs Rudolffal első lett a matematikai Eötvös versenyen. Ebben az évben beiratkozik a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika szakára. Ezt két év után otthagyja, és 1927-ben Bonnba megy. Könyvkereskedőnek tanul, hogy később átvegye édesapja üzletét, ez azonban zsidó származása miatt meghiúsul. Ekkor beiratkozik a göttingeni egyetemre, majd 1930-ban Lipcsében Heisenberg tanszékén kvantummechanikával kezd foglalkozni. Teller hívta át oda egy szemeszterre, és közösen írtak egy cikket, amelyben az infravörös molekuláris spektrum egy addig meg nem értett tulajdonságát értelmezték, továbbfejlesztve az elméletet. Tisza ebből a témakörből védte meg egyetemi doktori disszertációját Budapesten, Ortvay Rudolfnál.
Ortvay felkérésére, 1929-ben ő tartotta az első előadást az alfa-bomlásnak alagút-effektuson alapuló, George Gamow által adott magyarázatáról, azon az elméleti fizikai szeminárium-sorozaton, amely ma Ortvay kollokvium néven fut az ELTE-n. 1930-ban hazatért, de kommunista iratok terjesztésében való részvételért letartóztatták, majd elítélték. Szabadulása után Teller közbenjárására Landau hívta meg 1934-ben Harkovba, az Ukrán Fizikai-Technikai Intézetbe. Tisza László neve az ötödik azon a hosszú listán, amely a híres „Landau-minimum” vizsgát letett fizikusok nevét őrzi. Érdeklődése itt fordult a termodinamika felé; ezt a tudományágat Landau megújította, összekapcsolván a kvantummechanikával. Ezután Szilárd Leó közvetítésével a Párizsban dolgozó Fritz Wolfgang London munkatársa lesz.
Az 1938 januárjában felfedezett szuperfolyékonyság Tisza-féle kétfolyadék elméletével írta be a nevét a fizika történetébe. Az 1940-es franciaországi német bevonulás miatt az USA-ba emigrált. 1941-ben kapott állást az MIT-n. Fő oktatási területe a termodinamika lett, „Generalized Thermodynamics” (Általánosított termodinamika) című könyve mindmáig e tudományág egyik alapvető, pedagógiailag is jelentős műve. Az oktatást és a kutatást 1974-ben történt nyugdíjba vonulása után is folytatta.
Jegyzetek
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ http://web.mit.edu/newsoffice/2009/obit-tisza-0416.html
- ↑ BnF források (francia nyelven)
- ↑ laszlo-tisza
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári születési akv. 1201/1907. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 7.)
Források
- Fizikai szemle
