Tienkung–2
| Tienkung–2 (天宫二号, ) | |
 | |
| Az összekapcsolódott Tienkung és a Sencsou modellje | |
| Általános adatok | |
| Ország |  Kína |
| Űrügynökség |  Kínai Nemzeti Űrügynökség |
| Első repülés | 2016. szeptember 15., 15:04:09 UTC |
| Helyzet | 42,79° inklináció |
| Műszaki adatok | |
| Hordozórakéta | CZ–2F |
| Hossz | 10,4 m |
| Átmérő | 3,35 m |
| Hasznos térfogat | 15 m³ |
| Össztömeg | 8,6 t |
| Élettartam | 5 év |
A Tienkung–2 (天宫二号, , jelentése: „Mennyei Palota–2”) a második kínai kísérleti űrállomás, melyet 2016. szeptember 15.-én állítottak pályára.[1] Kína terveiben a 2020-as évek elejére egy nagyobb, több modulból álló űrállomás létrehozása szerepel. Számos fejlesztést, a kísérleti lehetőségeket és az űrhajósok életkörülményeit komfortosabbá tevő berendezéseket is továbbfejlesztették. Elődjével ellentétben az új modult hajtóanyag-utántöltésre, teherűrhajó fogadására is felkészítették.[2] Az űrállomás tervezett élettartama öt év volt.[3] 2019. július 19-én az űrállomás ellenőrzött körülmények között a föld légkörébe lépett. Részei elégtek vagy a Csendes-óceánba csapódtak.[4]
Sencsou–11 (神舟十一号, )[szerkesztés]
A pályáján keringő űrállomást elsőként a Sencsou–11 () küldetés során közelítette embert szállító űrhajó. Október 18-án automatikus üzemmódban összekapcsolódott a két űreszköz. Néhány óra elteltével, a szükséges ellenőrzések és a légnyomás kiegyenlítése után Csing Haj-peng () és Csen Tung () átszálltak a Tienkung–2 () modulba, amelynek ők az első lakói. A dokkolás alatt viselt szkafandert kék kezeslábasra cserélték, majd először a parancsnok jutott át az űrállomásmodul belsejébe.[5] Az összesen 33 napig tartó repülés több mint kétszer olyan hosszú lesz, mint az eddigi leghosszabb időtartamú kínai űrrepülés.[2]
Tiencsou–1 (天舟一号, )[szerkesztés]
Az első kínai teherűrhajó 2017. április 22.-én kapcsolódott az űrállomáshoz. A Tiencsou–1 () összesen három dokkolási manővert hajtott végre a küldetés alatt, miközben üzemanyaggal töltötte fel az állomást.[6] Szétválás után a teherűrhajó belépett a Föld légkörébe és elégett.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ de Selding, Peter B.: China prepares assembly of its space station, invites collaboration through U.N.. Space News, 2016. június 20.
- ↑ a b Frey, Sándor: Elindult a második kínai űrállomásmodul. Űrvilág.hu, 2016. szeptember 15. (Hozzáférés: 2016. október 25.)
- ↑ Tiangong-2 space lab may exceed 5 years service life: expert. Xinhua, 2016. szeptember 16. (Hozzáférés: 2016. szeptember 16.)
- ↑ Visszatért a Föld légkörébe és megsemmisült Kína űrlaboratóriuma. www.atv.hu (2019. július 19.) (Hozzáférés: 2019. július 19.)
- ↑ Frey, Sándor: Ketten a kettes számú kínai űrállomáson. Űrvilág.hu, 2016. október 19. (Hozzáférés: 2016. október 25.)
- ↑ Andrew Jones: Tianzhou-1 space freighter undocks from Tiangong-2 after completing refuelling tests (angol nyelven). gbtimes.com, 2017. szeptember 18. [2018. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 9.)
