Tienkung–1
 |
Ez a szócikk vagy bekezdés egy jelenleg zajló űrrepülésről szól. Az indulás időpontja: 2011. szeptember 29. Az adatok még jelentősen módosulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2013. április 28. |
 |
 |
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében a kínai nevek nem a magyar nyelvű Wikipédia átírási irányelve szerint szerepelnek, és/vagy nincs feltüntetve a pinjin és a magyaros alak a {{kínai}}(?) sablon segítségével. Ezeket pótolni, illetve javítani kell. |
| Tienkung–1 | |
 |
|
| Általános adatok | |
| Ország |  Kína |
| Első repülés | 2011. szeptember 29., 13:16 UTC |
| Helyzet | 42,75° inklináció |
| Műszaki adatok | |
| Hordozórakéta | CZ–2F |
| Hossz | 10,4 m |
| Átmérő | 3,35 m |
| Hasznos térfogat | 15 m³ |
| Össztömeg | 8,5 t |
A Tienkung–1 (magyaros átírásban Tienkung, magyarul: Mennyei Palota) az első kínai kísérleti űrállomás, melyet 2011. szeptember 29-én állítottak pályára.[1] A viszonylag kis méretű űrállomás nem alkalmas tartós űrbeli tartózkodásra, csak az időnként hozzá kapcsolódó űrhajók személyzetei fognak az űrállomáson lakni, majd munkájuk végeztével az űrállomást üresen hagyják. Kína 2015 előtt tervezi felbocsátani a Tienkung–2 és Tienkung–3 polgári űrállomásokat.
A kínai mérnököknek módosítaniuk kellett a CZ–2F Hosszú Menetelés rakétát, mert az űrállomás nehezebb és nagyobb, mint a Sencsou-űrhajók, amikhez korábban használták (a módosított rakéta típusa 2F T1).[2]
Az Amerikai Egyesült Államok korábban elutasította Kína kérelmét, mely szerint közre kívánt működni a Nemzetközi Űrállomáson, mert az Egyesült Államok nem kívánta megosztani technológiáját a gazdasági és politikai ellenfél Kínával. Ezért Kína önállóan fogott neki űrállomást építeni.[3]
Tartalomjegyzék |
Repülés [szerkesztés]
Az indításra 2011. szeptember 29-én, helyi idő szerint 21 óra 16 perckor került sor a Csiucsüan Űrközpontból. 10 perccel később az űrmodul a tervezett pályára állt. Szeptember 30-ára virradóra a pekingi irányítóközpont utasításai alapján az űrmodul befejezte első pályamódosítását.[4]
Közép-európai idő szerint november 2-án, 18:28-kor a Sencsou–8 űrhajó sikeresen összekapcsolódott a Tiangong–1-gyel. A kínai űrállomás-építés programjában jelentős mérföldkőnek számító dokkolás 343 km-es felszín feletti magasságban történt. A franciaországi G20-as csúcstalálkozón tartózkodó Hu Csin-tao elnök üzenetben gratulált az eredményhez. Csou Csien-ping, a kínai emberes űrprogram vezetője szerint az ország immár az űrállomás létrehozásához szükséges minden alapvető technológiával rendelkezik.[5]
2012-ben a Sencsou–9 és valószínűleg a Sencsou–10 űrhajó következik. A Sencsou–9 fedélzetén utazott az első kínai űrhajósnő.[6].
A Tienkung–1 a tervek szerint két évig üzemel.[2]
Felépítés [szerkesztés]
A 8,5 tonnás űrállomás részei a műszaki egység és a lakótér. A műszaki egység kisebb átmérőjű, hozzá kapcsolódnak a napelemtáblák, ebben van elhelyezve a hajtómű és az életfenntartó berendezés. A lakótér nagyobb átmérőjű, a végén van az egyetlen űrhajó kapcsolódását lehetővé tevő dokkolóegység. Kínai hivatalos közlemény szerint a lakómodul belső térfogata 15 m³ és három űrhajós ellátására alkalmas.
Megvalósult űrkísérletek, látogatások a Tienkung–1 űrállomáson [szerkesztés]
Sencsou–8 [szerkesztés]
2011. november 2-án, az ember nélküli Sencsou–8 űrhajó sikeresen összekapcsolódott a Tiangong–1-gyel.
Sencsou-9 [szerkesztés]
2012. június 16-án bocsátották föl a Sencsou–9 űrhajót három űrhajóssal: Jing Haipeng parancsnokkal, Liu Janggal, Kína első női űrhajósával, és Liu Wang kutató űrhajóssal. Az űrhajó két nappal a fölbocsátás után automata üzemmódban összekapcsolódott az űrállomással. Június 24-én pedig, miután szétkapcsolódott és eltávolodott a Tienkung–1-től, az űrhajósok a kézi dokkolással is sikeresen elvégezték az összekapcsolódási manővert.
Szakmai program [szerkesztés]
A tíznaposra tervezett program feladatai: a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (IAF) zászlajának a becsomagolása lesz, amely tavaly szeptember óta a Tiangong–1 fedélzetén kering. (Ugyanez a zászló korábban repült az egyik űrsiklón, járt a nemzetközi űrállomáson és egy Szojuz űrhajón is.) Tudományos programként bábokat vittek a fedélzetre, amelyekből pillangók kelnek ki. Be kell repülni, ki kell próbálni, miként tudnak emberek élni az űrlaboratóriumban. Be kell lakniuk a Földön megtervezett eszközöket, ki kell próbálniuk a fekhelyeket és az edzőgépeket, illetve az űrhajóból át kell rakodniuk a szükséges eszközöket. Az űrmodulban nagy felbontású kamerákat helyeztek el, amelyek segítségével a földi központ folyamatosan figyelheti a tajkonauták minden tevékenységét.
Források [szerkesztés]
- ↑ Pályán a kínai űrállomásmodul
- ^ a b Chinese rocket successfully launches mini-space lab (2011-09-29)
- ↑ A külföldi média nagy figyelemmel kísérte a Shenzhou-8 fellövését
- ↑ Sikeres volt a Tiangong–1 első pályamódosítása
- ↑ Kínai dokkolás az űrben
- ↑ Az első űrmodul fellövése nagy lépés a kínai űrállomás felé
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Frey, Sándor: Alakulóban a kínai űrállomás. Űrvilág.hu, 2009. március 4. (Hozzáférés: 2009. március 4.)
- Kína saját űrállomást épít, Index.hu, 2010. október 27.
- China's Tiangong-1 To Be Launched By Modified Long March II-F Rocket (2011-03-04)
- Az év második felében lőhetik fel a Tiangong—1-et (2011-03-03)
- TianGong 1 Spaceflight Mission
- "China sends its first female astronaut into space"
|
||||||||||||||
