Tarnay Antal
| Tarnay Antal | |
| Született | 1827. január 6. Jászberény |
| Elhunyt | 1888. április 24. (61 évesen) Makó |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Tarnay Ivor |
| Foglalkozása | jogász |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tarnay Antal témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tarnay Antal (eredeti neve: Taczman Antal; 1848-ig) (Jászberény,[1] 1827. január 6. – Makó, 1888. április 24.[2]) törvényszéki elnök.
Életpályája[szerkesztés]
1847–1848 között a bécsi nemesi testőrség tagja volt. 1848-ban hazatért Magyarországra. 1848. szeptember 27-én Nagyváradon főhadnaggyá nevezték ki. 1849-ben százados lett. 1849-ben Grubiczky Sándor halál után ideiglenesen zászlóalj parancsnok volt; őt a makói Csutak Kálmán követte e pozícióban. 1849. február 13-án ő is ott volt a világosi fegyverletételnél. Aradon bebörtönözték. 1850. január 16-án felségsértés vádja miatt vagyonelkobzásra és halálra ítélték; amelyet egy évi várfogságra enyhítettek. 1850-ben besorozták a 47. gyalogezredbe. Munkácson raboskodott, 1852. június 17-én szabadult. 1860-ban Csanád vármegye tiszteletbeli főjegyzője lett. 1871-ben a makói törvényszék elnöke lett.
Sírja a makói Római katolikus temetőben található.[3]
Családja[szerkesztés]
Szülei: Tarnay Mihály főszolgabíró; országgyűlési képviselő és Niamessny Júlia voltak. Felesége: Návay Franciska (1836–1925) volt.[4] Fia, Tarnay Ivor (1874-1941) Csanád vármegye alispánja.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Verseghy Ferenc Könyvtár, Szolnok. [2017. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 19.)
- ↑ Gyászjelentése[halott link]
- ↑ Tóth Ferenc: Makói temetők. Makó, 1996. Makói Múzeum Füzetei, 83.
- ↑ MACSE. (Hozzáférés: 2017. december 19.)
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Besenyi Vendel: Akikre eddig nem emlékeztünk = Redemptio 13. évf. 5. sz. (2006. október)
- Dinnyés László: Aradi rabok (Arad, 2004)
