Török-szorosok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

██ Boszporusz

██ Dardanellák

A Török-szorosok (törökül Türk Boğazları) elnevezést arra a két keskeny északnyugat-törökországi tengerszorosra használják, amelyek az Európa és Ázsia közt hullámzó Márvány-tengert kötik össze nyugaton az Égei-tengerrel (Földközi-tenger), keleten a Fekete-tengerrel. Fontos nemzetközi vízi út részei, amelyet 1936 óta a Montreux-i Konvenció lefektette szabályok alapján használnak.

A „szoroskérdés”[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szorosok már az ókor óta nagyon fontos stratégiai jelentőséggel bírnak. Az Oszmán Birodalom hanyatlása idején „a szoroskérdés” Európa valamennyi nagyhatalmat foglalkoztatta.

Az 1841. július 13-án elfogadott Londoni Szoros Konvencióban a nagyhatalmak – az Orosz Birodalom, Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyság, a Második Francia Köztársaság, az Osztrák Birodalom és Poroszország – visszaállították az Oszmán Birodalom „ősi ellenőrzését”, hogy lezárhassa a szorosokat minden hadihajó előtt, kivéve a szultán szövetségeseinek hajói háború esetén. Ez a brit flotta előnyére szolgált, mivel „bezárta” a fekete-tengeri orosz flottát.[1]

Ez egyike volt azoknak a nemzetközi szerződéseknek, amelyek a Szorosokkal foglalkoztak. Elődje az 1833-as Hünkâr İskelesi (Unkiar Skelessi), amelyben az Oszmán Birodalom es az Orosz Birodalom hajói kaptak jogot a Szorosok használatára háború esetén.

Az első világháború utáni sèvres-i békeszerződés a szorosokat nemzetközi ellenőrzés alá vonta volna, ám a török függetlenségi háborúban a törökök kivívták a szerződés felülvizsgálatát, és a lausanne-i békeszerződés értelmében a szorosok végleg Törökországhoz kerültek.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Christos L. Rozakis. The Turkish Straits. Martinus Nijhoff Publishers, 24–25. o (1987)