Tömzsi hólyagcsiga
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Physella acuta Draparnaud, 1805 | ||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||
|
Physa acuta Draparnaud, 1805 | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tömzsi hólyagcsiga témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tömzsi hólyagcsiga témájú médiaállományokat és Tömzsi hólyagcsiga témájú kategóriát. |
A tömzsi hólyagcsiga[1] (Physella acuta) világszerte előforduló édesvízi csigafaj. Akváriumba kerülve megeszi a zöldalgákat, de igen gyorsan elszaporodhat és nehéz kiirtani.
Megjelenése[szerkesztés]
A tömzsi hólyagcsiga háza 8–16 mm magas és 5–9 mm széles. Héja világos szarusárga, esetenként kissé áttetsző, felülete halványan fénylő. A balra tekeredő (szemből nézve a szájadék a ház bal oldalán helyezkedik el) ház 4-5 nem túlságosan domború kanyarulatból áll, a varratok nem mélyek, a ház csúcsa kihegyesedő. A ház döntő részét az utolsó kanyarulat teszi ki, szájadéka magasságának háromnegyedét is kiteheti.
Az állat feketés vagy lilás árnyalatú sötétszürke. Köpenyének aranysárga foltjai láthatóak a héjon keresztül. Apró fekete szemei az áttetsző, szürke tapogatók tövében ülnek. Lába világosabb színű és apró fekete pigmentszemcsék találhatók rajta.
Elterjedése[szerkesztés]
Eredetileg feltehetően Észak-Amerika északkeleti részéről származik, de mára az egész világon (Eurázsia, Afrika, Óceánia) elterjedt. Korábban mediterrán eredetűnek gondolták, de aztán azonosították az észak-amerikai Physella heterostropha-val. Európába valószínűleg a 19. században vagy azelőtt került. Ma Svédországtól a Kanári-szigetekig, Nagy-Britanniától Oroszországig megtalálható. Előfordul Indiában, Japánban és Francia-Polinéziában is. Magyarországon nem védett.
Életmódja[szerkesztés]
Meleg álló- vagy lassan mozgó vizek lakója, jellemzően tavak partközeli régióiban vagy mocsarakban, pocsolyákban él. Jól tolerálja az szerves anyagban gazdag, eutrofizálódó környezetet vagy a szennyezett vizet. Zöldalgákkal és növényi törmelékkel táplálkozik.
Hermafroditák, de az önmegtermékenyítés ritka, inkább csak magányos csigák esetén fordul elő. 0,8–1 mm hosszú, ovális petéit 4–20 mm-es zsinórokban rakja le, egy ilyen zsinór 20-400 (általában 50 alatt) petét tartalmaz. A hőmérséklettől függően 15-20 nap alatt kelnek ki az utódok, amelyek kezdetben 0,5-0,7 mm-esek és 17-18 hónap alatt érik el végső méretüket. Akváriumban 6-8 hét alatt ivarérett. Természetes körülmények között évente két generáció nő fel.
Jól érzi magát a kerti tavakban és az akváriumokban is. Utóbbiakban megeszi az algákat, de nem bántja a vízinövényeket, viszont a halak túletetése esetén igen gyorsan elszaporodik és szinte kiirthatatlan.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Domokos Tamás, Pelbárt Jenő: A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján
- Species summary for Physa acuta AnimalBase
- Physella acuta (Draparnaud 1805) Acute or lateritic bladder snail MolluscIreland
- Physella acuta Terrestrial Mollusc Tool
- Physa Acuta - The Acute Pond Snail My Aquarium Club
