Tápió (egyértelműsítő lap)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Tápió (régen: Tapey)[szerkesztés]

Területek (eredetileg ligetes rétek vagy galériaerdők)[szerkesztés]

Alsótápió, Tápióbicske ÉK-i területe a Felső-Tápió folyónál [Pest megye térképe - Kartográfiai Vállalat, Bp. 1982]

Belsőtápió, Tápióság ÉK-i területe az Ugyeri-szőlők és a Zselléri-szőlők között

Felsőtápió, Tápióbicske É-i területe a Felső-Tápió folyónál [Pest megye térképe - Kartográfiai Vállalat, Bp. 1982]

Kistápió, rét Kóka és Tápiósüly között; 1869: Kis Tapio [II. katonai felmérés]

Kistápió, Tápióbicske keleti területe az Alsó-Tápió folyónál [Pest megye térképe - Kartográfiai Vállalat, Bp. 1982]

Külsőtápió vagy Nagytápió, Tápióság ÉK-i területe a Felső-Tápió folyónál, Szentmártonkáta mellett; 1785: Tapion [I. katonai felmérés]; 1840: Nagy Tápio [MOL MNL: S 87 - No. 13.] A Tapion finn szó, jelentése Tapio tulajdona, Tapiohoz tartozó. Pl.: Tapion pöytä = Tapio asztala (laposan nőtt, asztalformájú lucfenyő); Tapion herkkusieni = Tapio gombája (erdei csiperke).

Tápió, Bársonyos (Komárom-Esztergom vármegye) területének része; 1853: Tapio [MNL MOL: S 78 - 281. téka - Bársonyos - 1-5.]

Tápió, (régebben: Nagytápió) Szentmártonkáta D-i területe a Felső-Tápió folyónál, Tápióság mellett [Pest megye térképe - Kartográfiai Vállalat, Bp. 1982]

Tápió, Újszász területe; 1788: Tápjó, legelőmező [Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve, 2010) Báryné Gál Edit: Az Orczy-család négy birtokközpontjának … 194. o.]

Tápió, Újszász területe a Bartal kút mellett; 1788: Tapjó, szikes rét [Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve, 2010) Báryné Gál Edit: Az Orczy-család négy birtokközpontjának … 198. o.]; 1788: Tápio [MNL MOL: S 21 - No. 118.]

Folyók és tavak[szerkesztés]

Tápió, folyó pár Pest vármegyében; 1275: Tapeu [Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. IX. 1272–1290. (Pest, 1871.) 139. és 140. o.]; 1304: Thapeu [Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. I. 1301-1305. (Budapest–Szeged, 1990.) 284. o.], 1344: Tapey [Anjou-kori Oklevéltár. XXVIII. 1344. (Budapest-Szeged, 2010) 141. o.]; 1370, 1390: Tapyo [DL 44473, DF 280279]; 1558: Tapÿo, Tapÿ, Tapyw [Királyi Könyvek 3.590]

Alsó-Tápió folyó, a Tápió folyó pár DNy-i ága; 1785: Forad [I. katonai felmérés]; 1869: Alsó-Tápió [II. katonai felmérés]

Felső-Tápió folyó, a Tápió folyó pár ÉK-i ága; 1785: Tabiu, Tapia, Tapiu, Tapja, Tapju, [I. katonai felmérés]; 1869: Felső-Tápió [II. katonai felmérés]

Tápió, a Tisza mellékfolyója volt Tápé körül (Csongrád-Csanád vármegye); 1785: Tapai ere [I. katonai felmérés]

Tápió, tó volt Bársonyos>tól É-ra (Komárom-Esztergom vármegye); 1869: Tapio tó [II. katonai felmérés]

Tápió, szikes tó volt Tápétól É-ra (Csongrád-Csanád vármegye), a Kurucz ere mellett; 1785: Tapai ere [I. katonai felmérés]; 1869: Tapai szék [II. katonai felmérés]

Tápió tó, tó volt Tápiógyörgyén a Tó utca mellett (mára kiszáradt); 1869: Tapio tó [II. katonai felmérés]

Tápió tó, Tápiószele Móricz Zs. krt. (mára nagyrészt kiszáradt); 1869: Tápió tó [II. katonai felmérés]

Tápió, tó volt Tápiószentmárton>tól ÉK-re a két Tápió összefolyásánál; 1869: Tápió [II. katonai felmérés]