Szádvári-barlang
| Szádvári-barlang | |
 | |
| A Szádvári-barlang bejárata | |
| Hossz | 12 m |
| Mélység | 0 m |
| Magasság | 2 m |
| Függőleges kiterjedés | 2 m |
| Tengerszint feletti magasság | 351 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Szögliget |
| Földrajzi táj | Aggteleki-karszt |
| Típus | inaktív forrásbarlang |
| Barlangkataszteri szám | 5451-17 |
| Elhelyezkedése | |
 Szádvári-barlang
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 48° 32′ 45″, k. h. 20° 39′ 22″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 45″, k. h. 20° 39′ 22″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szádvári-barlang témájú médiaállományokat. | |
A Szádvári-barlang az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.
Leírás
A Szögligetről Derenkre tartó műút mellett, Szögliget belterületétől 2,95 kilométerre, egy jellegzetes, maga fölé forduló szerpentinkanyar után, attól 500 méterre, egy enyhén, de teljesen balra, nyugatra forduló kanyarban, az úttól északra, jobbra, 25–30 méter magasan, a néha aktív forrás felett, attól 43 méterre, a sziklák között nyílik.
Szögliget központjától északra, Derenken, Szádvártól nyugat–északnyugatra, 288°-ra, 514 méterre, hegyoldalban, sziklakibúvásban, erdőben van a 80 centiméter széles, 75 centiméter magas, természetes és átalakított jellegű, íves alakú, vízszintes tengelyirányú bejárata. Csak közelről vehető észre. Néhány turistatérkép jelöli a helyét barlangjellel. Az Egér-lyuktól balra, nyugatra, 266°-ra, 44 méterre helyezkedik el.
Középső triász derenki mészkőben alakult ki. Az inaktív forrásbarlang tektonikus repedések mentén, a kifolyó víz hatására jött létre. Két egymásra majdnem merőleges hasadék alkotja. Az első nyolc, a második négy méter hosszú. Az egy méter átmérőjű bejárati szelvénye a barlang végpontja felé haladva fokozatosan szűkül.
A vízszintes jellegű barlang jellemző szelvénytípusa a hasadék szelvénytípus. A vízszintes kiterjedése 11 méter. Képződményekben szegény. Cseppkőlefolyás, cseppkőbekérgezés, oldásos nyomok és gyengén fejlett borsókő figyelhető meg benne. A meredek terepen megközelíthető, lezáratlan, könnyen járható barlang szabadon látogatható.
1957-ben volt először Szádvári-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában.
Kutatástörténet
Balázs Dénes 1957-es leírása szerint szűk és alig nyolc méter hosszú barlang, amely a Szádvártól északnyugatra elhelyezkedő hegy oldalában, a Szádvár csúcsától légvonalban 300 méterre 365 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. Ajtó szegvasainak nyoma látszik a falban a barlang külső bejárati részén. A barlang tektonikus hasadék mentén keletkezett, de láthatóan mesterségesen tágítva lett. A vitatott eredetű barlang részletes vizsgálata szükséges.
Az 1957-es kézirat alapján került be az 1976-os Bertalan Károly katalógusba a barlang ismertetése. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Szádvári-barlang néven és térképen van helye feltüntetve.
A MÁFI Barlangkutató Csoport először 1985. február 11-én járt a barlangnál. A csoport 1989 nyarán megint felkereste és felmérte. 1989. június 30-án Sásdi László rajzolt alaprajz térképet három keresztmetszettel, amely Sásdi László, Turtegin Elek és Ádám Bence felmérésén alapul. A térkép 1:100 méretarányban készült.
Az 1989. évi csoportjelentésben az olvasható, hogy a bejáraton faragások és vésések láthatók, amelyből arra következtettek, hogy valószínűleg régen vasráccsal zárták le. A barlangleíráshoz mellékelve lett helyszínrajz, két fénykép, barlangtérkép, felmérési jegyzőkönyv, a Szádvári-barlang és a Szádvár nyugati forrás közötti vázlatos geológiai szelvény.
Az 1990. évi Karszt és Barlangban közölt összefoglalás szerint a MÁFI Barlangkutató Csoport 1989-ben dokumentációs tevékenysége során feldolgozta a Szádvári-barlangot. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része.
1997-ben Nyerges Attila szerkesztette meg alaprajz térképét három keresztmetszettel. A térképlap szerint 12,1 méter hosszú és +2 méter mély. Az 1997-es nyilvántartólapján az van írva, hogy körülbelül 355 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A részletesen felmért barlang 12,1 méter hosszú, 1 méter függőleges kiterjedésű és 1 méter mély. A bejáraton régi ajtókeret falba süllyesztett nyomai láthatók, ezért lehet, hogy régen rejtekhely volt.
Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden, fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal és megjelent az 1997-es térkép. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 12 méter hosszú, 2 méter mély és 351 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. Publikálva lett két fénykép a könyvben, amelyeken a bejárat látható.
Irodalom
- Balázs Dénes összeáll.: Összefoglaló beszámoló az Élelmezésügyi Minisztérium és a Kinizsi Természetbarát Liga barlangkutató csoportjának 1957. augusztusi vecsembükki barlangkutató expedíciójáról. Kézirat, 1957. 38., 41. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 276., 283. old.
- Nyerges Attila: Szádvári-barlang nyilvántartólap. Kézirat, 1997. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Nyerges Attila: Az Alsó-hegy zsombolyainak felszín alatti morfológiája. Kézirat (szakdolgozat), 1997. április. 46. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Sásdi László összeáll.: A MÁFI Barlangkutató Csoport 1989. évi jelentése. Kézirat, 1990. 6., 42. oldalak és az 5.2.1., 5.2.2., 5.2.3., 5.2.4., 5.2.5., 5.2.6. ábrák. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Takácsné Bolner Katalin: Barlangkutató csoportjaink életéből. Fontosabb kutatási eredmények 1989-ben. Karszt és Barlang, 1990. 1. félév. 82. old.
- Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 334., 336., 337. oldalak és a mellékelt térképen jelölve van helye
További információk
