Szuzuki Kimijosi

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2021. május 21., 16:18-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8)
Szuzuki Kimijosi
Szuzuki Kimijosi 2015-ben
Szuzuki Kimijosi 2015-ben
Született1934. január 1. (90 éves)
Tokió
Állampolgárságajapán
Foglalkozása
  • harcművész
  • fotográfus
KitüntetéseiMagyar Bronz Érdemkereszt (2017)
Pályafutása harcművészként
Harcművészet típusajapán harcművészet
Stíluskasima sinden dzsikisin kage-rjú
kendzsucu
gódzsú-rjú karate
Fokozatmenkyo kaiden, 6. dan
EdzőYokokawa Kintaro
Jamagucsi Gógen
Aktív évek1941–napjainkig
TanítványaiTonte Gyula,[1][2][3]Fürtös János,[1] Baranyi György,[1] Büki Gyula[3][4]
Frissítve: 2016. november 22.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szuzuki Kimijosi (Tokió, 1934. január 1.) japán származású, Magyarországon élő harcművész. A kasima sinden dzsikisin kage-rjú kendzsucu és a gódzsú-rjú karate stílusok mestere. A kasima sinden dzsikisin kage-rjú kendzsucu stílusban a legmagasabb - menkyo kaiden - fokozattal rendelkezik, míg a gódzsú-rjú karate stílusban 6. dan fokozatú mester.[5] Anyai nagyapja, Makita Sigekacu (1849-1914) neves harcművész volt,[2][6][7][8] tiszteletére kardvívó iskolájára szokott kasima sinden dzsikisin kage-rjú kenjutsu Makita-ha (Makita-féle) jelzővel utalni, mivel az ő szellemi örökségét viszi tovább családon belül.[7][9]

Élete

1934. január 1-jén született Tokióban, egy polgári család második gyermekeként. Édesapja fotóművész, egy ideig New Yorkban is élt, ahol jól menő fotóstúdiót üzemeltetett. 1932-ben hazatért Tokióba, ahol jóval szerényebb körülmények között folytatta a munkát. Szuzuki mester 1957-ben egyetemi végzettséget szerzett fotóművészeti szakon. Először három éven át fotóriporteri munkát végzett japán napilapoknál, majd a családi hagyományokat követve, bátyjával közösen, a stúdiót üzemeltette.[10] 1986-ban találkozott először magyar művészekkel, akik Japánba látogattak. Az ő meghívásukra érkezett előbb Budapestre, majd később Pécsre.[11] Itt ismerkedett meg későbbi feleségével és 1992-ben végleg letelepedett a városban. Egy lánya és egy unokája van, akik Tokióban élnek.[12]

Harcművészeti pályafutása

Hatéves korában szülei a környékükön lévő sintó szentély kertjében kialakított tradicionális kendó (kendzsucu) iskolába íratták, ahol Jokokava szenszeinek, Makita Sigekacu egykori barátjának tanítványa lett. Egyik első mestere nagyapja tanítványának tanítványa volt.[7] Barátaival együtt mellette Szuzuki mesterhez is járt, aki dzsúdót oktatott nekik.[13] A második világháború után az amerikai megszállók betiltották Japánban a budó minden ágát, ezért csak egymás között, titokban tudtak tovább gyakorolni.[14] A budóiskolákat csak 1953-tól nyithatták ki a mesterek, ekkor kereste fel a híres gódzsú-rjú nagymester, Jamagucsi Gógen (1909–1989) központi dódzsóját és jelentkezett tanítványnak. Még ebben az évben felvették a Tokiói Művészeti Egyetem fotóművész szakára is. Az 1. danra 1955-ben vizsgázott le. Ójama Maszutacu (1923–1994), a kjokusinkai karate-stílus alapítója is egy ideig az ő dódzsójukba járt.[6] Amikor Ójama mester megnyitotta az első dódzsót Tokióban, Szuzuki Kimijosit és néhány magasabb fokozatú társát kérte fel, hogy segítsenek neki az első lépések megtételekor. Ekkor jó kapcsolat alakult ki közöttük.[12][15]

Jamagucsi Gógen megbízásából 1959-től tanított a Honbuban, és ekkor került jó barátságba a fiával, Gosival (1942–), aki apja halála után az iskola nagymestere lett. 1960-tól a gódzsú-rjú mellett elkezdte az aikidót tanulni, Tada Hirosi(wd) (1929–) szenszeitől. Ezekben az években Japánban a kendzsucut nagyon kevesen gyakorolták. A fiatalok inkább a sportszerűbb kendót választották. Az idős tanítók is lassan kihaltak. Jamagucsi Gosi sihan kérésére 1991-ben találkozott Rebicek Gerddel, a gódzsú-rjú karate magyarországi meghonosítójával. Pécsett 1992-ben egy japán kulturális rendezvényen három japán barátjával közösen tartott egy bemutatót. Ennek hatására kezdetben néhány szomszédbeli diák kereste fel és az otthonában kezdte el tanítani őket.[6][13][16]Sinbukan gódzsú-rjú dódzsóját 1993-ban nyitotta meg, a kendzsucu oktatását pedig 1998-ban kezdte el Pécsett. Engedélyével klubja - a Sinbukan (az általa használ átírásban: Shinbukan) - és nagyapjának egykori klubjának nevét (Jikishinkan) több tanítványa használja.[9] A Magyarországon végzett harcművészeti munkásságát 2017-ben állami kitüntetéssel ismerték el, a díjat Áder János köztársasági elnök adományozta, és Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter adta át, 2017. augusztus 18-án.[17][18][19]

Klubjának nevét - nagyapja egykori iskolájának tiszteletére - 2018. januárjában Jikishinkan Dojo (Dzsikisinkan dodzsó) névre változtatta,[12] melyben jelenleg már csak kendzsucut oktat.

Jegyzetek

  1. ↑ a b c http://www.jikishinkageryu.eu/hu/inst.html
  2. ↑ a b https://www.youtube.com/watch?v=2HlWVlIG9xw
  3. ↑ a b Archivált másolat. [2017. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 31.)
  4. ↑ Archivált másolat. [2017. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 31.)
  5. ↑ http://www.asahi.com/ajw/articles/AJ201701010020.html
  6. ↑ a b c Gubacsi Attila: 21 szamuráj : beszélgetések Magyarország vezető harcművészeivel : történetek és tanítások. Barta Balázs. 2009. ISBN 9789630673525  
  7. ↑ a b c http://www.pecsma.hu/hirzona/vendegsegben-a-mecseki-szamurajnal-2/
  8. ↑ Jikishin Kage-ryu Kenjutsu (magyar nyelven). jikishinkageryu.eu. (Hozzáférés: 2018. január 20.)
  9. ↑ a b személyes levelezés alapján (2017. május 23.)
  10. ↑ Hyundai magazin (2012/1) 46-49. oldal
  11. ↑ Kft., Equator Média: Huszonöt éve él a Mecsek-oldalban Suzuki Kimiyoshi, egy igazi szamuráj (angol nyelven). Pécsi Újság. (Hozzáférés: 2018. január 20.)
  12. ↑ a b c Jikishin Kage-ryu Kenjutsu (magyar nyelven). www.jikishinkageryu.eu. (Hozzáférés: 2018. január 20.)
  13. ↑ a b Katana magazin 2003/4. szám, 2004/1. szám; "Kihidai László: Köztünk élő történelem" című cikk
  14. ↑ http://108magazin.hu/78/eletmod/harcmuveszet/kard.html[halott link]
  15. ↑ https://www.youtube.com/watch?v=Ux9F6ocGm84
  16. ↑ Baranyanet.hu - Pécs és Baranya, hírek, információk, közérdekű (hu-HU nyelven). www.baranyanet.hu. [2019. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 20.)
  17. ↑ http://magyaridok.hu/belfold/allami-kitunteteseket-adtak-nemzeti-unnep-alkalmabol-2099806/
  18. ↑ https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A17H0322.KE&timeshift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT
  19. ↑ http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK17133.pdf

Források

  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szuzuki_Kimijosi&oldid=23884822”