Sztrigyplop
| Sztrigyplop (Plopi) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Oláhbrettye |
| Rang | falu |
| Községközpont | Oláhbrettye (Bretea Română) |
| Irányítószám | 337124 |
| SIRUTA-kód | 88733 |
| Népesség | |
| Népesség | 280 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 38′ 13″, k. h. 23° 00′ 19″45.636820°N 23.005180°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 13″, k. h. 23° 00′ 19″45.636820°N 23.005180°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sztrigyplop románul: Plopi egy település Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése
Hátszegtől északkeletre, Hátszeg és Oláhbrettye közt fekvő település.
Története
Sztrigyplop (Görbő) Árpád-kori település. Nevét már 1263-ban említették az oklevelek t. Gurbeu alakban írva. 1733-ban Plopi, 1750-ben Plopj, 1760–1762 között Sztrigy Plop, 1805-ben Sztrigy Plopp, 1808-ban Plop (Sztrigy-) h., Plop de Sztrej val., 1913-ban pedig Sztrigyplop alakban írták, de egy 1453-as oklevélben is megjelent a Strigfalwa név, ami szintén a mai Sztigyplop helységnek felel meg.
1263-ban István ifj. király Fenessel és Mácsóval együtt a Miskolc nemzetségbeli Ponyt ispánnak adta. Mivel a 3 faluból álló uradalom központja Fenes (Magyarbrettye) volt, a délen fekvő Ploppal azonosítható. 1406-tól a Betleniek birtokába került, 1468-ban Bethleni Márk is részbirtokos volt, majd 1483-ban Ploph felét Bethleni Gergely Oláhbrettei Pogány Péternek adta zálogba.
A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Hátszegi járásához tartozott.
1910-ben 383 lakosából 7 magyar és 376 román volt. Ebből 7 református, 374 görögkeleti ortodox volt.
Jegyzetek
Források
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Györffy György: Hunyadvármegye (3: 293)
