Szombathelyi zsinagóga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Qasinka (vitalap | szerkesztései) 2020. október 19., 01:14-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Galéria: +/-)
Szombathelyi zsinagóga
Vallásjudaizmus
FelekezetMagyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Építési adatok
Építése1880 - 1881
Stílusromantika, eklektika
TervezőjeLudwig Schöne
Elérhetőség
TelepülésSzombathely, Vas megye
Hely9700, II. Rákóczi Ferenc utca 3.
Elhelyezkedése
Szombathelyi zsinagóga (Szombathely)
Szombathelyi zsinagóga
Szombathelyi zsinagóga
Pozíció Szombathely térképén
é. sz. 47° 13′ 43″, k. h. 16° 37′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 43″, k. h. 16° 37′ 24″
Térkép
A Szombathelyi zsinagóga weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szombathelyi zsinagóga témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A szombathelyi zsinagógát 1880-1881 közt építették Ludwig Schöne tervei alapján. A zsinagóga a gyorsan fejlődő szombathelyi zsidó közösség legmeghatározóbb épülete. 1975-től a hangversenyteremként működik.

Előzmények

Bővebben: Szombathelyi ortodox zsinagóga

1715-től a szombathelyi zsidóknak tilos volt a város falain belül letelepedni. A Batthyány család engedélyével az akkori Szőkeföld dülőn adódott számukra építési lehetőség, amit béreltek. Ez a terület ma a belváros Thököly utca és Rákóczi utca közötti részét képezi. Az 1832-ben a község önállósult, és a pártfogójuk Battyhány Fülöp hercegtõl kapott telken templomot építettek, melyet 1836-ban megvásároltak.[1] A mai Thököly utcában, a 46. számú házban működött a város első zsinagógája. A kapualjon túl, az udvaron ma is látható egy kút, alján friss vízzel, valószínűleg innen vezették a mikvébe a vizet. Az 1871-es vallási szakadás után - amikor a zsidó hitközség ortodoxokra és neológokra vált szét - a kongresszusi hitközség a régi templomot eladta, amit aztán az ortodoxok visszapereltek. A huzavona lezárulta után, 1890. május 1-én az ortodoxok végül visszakapták a Thököly utcai régi templomot, ami tulajdonukban maradt egészen 1956-ig. A rituális fürdőt viszont beszüntették.[2]

Története

A kongresszusi irányzatot követőek ettől kissé nyugatra kezdtek új zsinagóga építésébe. A területet a Batthyányaktól megvásárolták és 1880-1881. között Ludwig Schöne bécsi építész és a Kirchmayer Károly tervei nyomán felépítették.[3] A helyszínrajzi elrendezést a városrendezési terv határozta meg, az építmények a II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona utca találkozásánál kialakított kettős tengelyű Batthyány tér mentén helyezkedtek el. A tervezés 60 ezer, a kivitelezés pedig 130 ezer forintba került.[4]

A szombathelyi zsinagóga hatszáz főnek épült, de az 1920-as évekre már kicsinek bizonyult.[5] A zsinagóga területe is része volt az 1944. május 9-étől június 29-ig működő szombathelyi gettónak. A gettó a város szívében, a Fő tér déli oldalától hátrafelé a Zrínyi utcáig terjedt, a Rákóczi Ferenc utca és az Aréna utca közötti térségben. Volt olyan időszak, amikor ezen a területen 2600 embert zsúfoltak össze. Első körben, 1944. május 9-12 között a Szombathelyi járáshoz tartozó zsidókat költöztették ide.[6] A városból 1944. július 3-4-én 3600 embert deportáltak. 1949-ben a szombathelyi ortodox hitközség 97 taggal rendelkezett.

A hitközség utolsó rabbija dr. Horowitz József volt, aki 1939-ben a politikai légkör feszültségeit látva azt tanácsolta a hívőknek, hogy vándoroljanak ki. Ezt a tanácsot azonban kevesen fogadták meg.[7]

A "nagy" zsinagógát a zsidó közösség 1968-ban adta el. Az adásvételt az akkori pártbizottság kezdeményezte. Egymillió forintot fizettek érte, ami akkoriban öt családi ház árával egyezett meg. Mélyen értéke alatt adták el, azonban a kicsiny zsidó közösség sem fenntartani, sem használni, sem felújítani nem tudta volna a tekintélyes épületet. A zsinagóga teteje akkoriban már berogyott. A kapott pénzt a zsidóság jórészt állami támogatás hiányában felélte és temetőjére költötte.[8] A zsinagóga 1975-től - belső átalakításokkal - hangversenyteremként áll a város polgárainak a szolgálatában. Falai között a Szimfonikus Zenekar előadásain kívül a Bartók Szeminárium nyitókoncertjei, karmesterversenyek, valamint egyéb rangos rendezvények zajlanak.[9]

A zsinagóga mellett a II. világháborúban elhurcolt zsidókért emlékezik meg a város egy emlékművel.

A zsinagóga szomszédságában áll a zsidó hitközség mai háza, a Batthyány tér 9. szám alatt, ahol egykor Országh László (1907-1984) filológus, szótáríró, egyetemi tanár, az angol nyelv és irodalom professzora született.

Építészet

A zsinagógát Ludwig Schöne bécsi építész tervei alapján 1880-ban építették. A jelentős egyházi épületek Vas megyei tervezője mellett Kirchmayer Károly neve is szerepel az engedélyezési terven. A monumentális, akkortájt modernnek számító szombathelyi templom Magyarország első tornyos zsinagógáinak egyike. Stílusa a romantikából az eklektikába fonódó kor építészeti elemeit ötvözi. A bejárati előcsarnokot hármas boltozat fedte. A zsinagógai tér 16,15 x 19 m alapterületű volt, melyet három oldalról az öntöttvas oszlopokon nyugvó női karzat övezett.[10] A 600 ember befogadására alkalmas és orgonával is felszerelt zsinagóga belseje és külseje is egyaránt impozáns volt. A templom külső díszítőelemei a keleti világot is idézik. A sokszög alakú hagymakupolás két torony, a csipkézett oromzatok, a kis bástyák, a gótikus ablakok és a klinkertégla homlokzatok együttese reprezentatív külsőt eredményezett. A templom szomszédságában paplakot, irodát, tanácskozótermet, később még iskolát is építettek. A hangverseny teremmé alakítás során az eredeti bejáratot lezárták, a férőhely pedig 400 főre csökkent. Az 1990-es évek elején zsinagóga volt főbejáratánál lévő toldalék épületet visszabontották, így az épület eredeti megjelenése helyreállt. A volt főbejárat azonban továbbra is zárva maradt.

2007. novemberében átadták a megújult Bartók-termet. A felújítása egy évig tartott. A munkálatok során a termet újrafestették, kicserélték a székek kárpitját, új fény- és hangtechnikát szereltek fel. Felújították a régi öltözőket és újakat építettek, a nagyterem alatt kamaratermet alakítottak ki.[11]

Az egykori celldömölki zsidótemplom a szombathelyi zsinagóga építészeti hagyományait követte és annak a kicsinyített változata volt.[12] A lengyelországi Bielsko-Biała elpusztult zsinagógája szintén a szombathelyi másolata volt.[13]

Galéria

  • Zeneiskola és Zsinagóga
    Zeneiskola és Zsinagóga
  • Zsinagóga a Batthyány tér felől
    Zsinagóga a Batthyány tér felől
  • Zsinagóga déli homlokzata
    Zsinagóga déli homlokzata
  • Zsinagóga
    Zsinagóga
  • Emléktábla
    Emléktábla
  • Zsidó emlékmű a Zsinagóga déli oldalán
    Zsidó emlékmű a Zsinagóga déli oldalán
  • A zsinagóga tornyai
    A zsinagóga tornyai
  • Bielsko-Biała elpusztult zsinagógája (1879-1939)
    Bielsko-Biała elpusztult zsinagógája (1879-1939)

Források

  1. ↑ Szombathely. [2015. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 7.)
  2. ↑ Zsidó rituális fürdők Szombathelyen I.
  3. ↑ Mi és hol volt a szombathelyi gettóban?
  4. ↑ A neológ zsinagóga története. [2015. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 7.)
  5. ↑ Mi és hol volt a szombathelyi gettóban?
  6. ↑ Mi és hol volt a szombathelyi gettóban?
  7. ↑ A neológ zsinagóga története. [2015. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 7.)
  8. ↑ Zsidónak lenni Szombathelyen (I. rész, az imaházban)
  9. ↑ Zsinagóga, Szombathely. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 2.)
  10. ↑ Szombathely. [2015. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 7.)
  11. ↑ Felavatták Szombathelyen a felújított hangversenytermet
  12. ↑ Mi és hol volt a szombathelyi gettóban?
  13. ↑ ADALÉKOK LUDWIG SCHÖNE MUNKÁSSÁGÁHOZ. [2010. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 2.)

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szombathelyi_zsinagóga&oldid=23156400”