Szojuz–34
| Szojuz–34 | |
 | |
| Ország | Szovjetunió |
| Űrügynökség | Szovjet űrprogram |
| Hordozórakéta | Szojuz–U |
| A repülés paraméterei | |
| Start | 1979. június 6. 18:12:41 UTC |
| Starthely | Bajkonur, LC31 |
| Keringések száma | ~ 1200 |
| Leszállás | |
| ideje | 1979. augusztus 19. 12:29:26 UTC |
| Időtartam | 73 nap 18 óra 16 perc 45 mp |
| Pálya | |
| Pályamagasság | |
| Föld körül | 199 / 271,5 km |
| Pályahajlás | |
| Föld körül | 51,62° |
| Periódus | |
| Föld körül | 88,91 perc |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szojuz–34 témájú médiaállományokat. | |
A Szojuz–34 (oroszul: Союз 34) szovjet háromszemélyes, kétszemélyessé átalakított szkafanderes személyszállító, szabványos rendszerben épített Szojuz űrhajó. A szovjet-magyar közös űrutazásra tervezett űrhajó személyzet nélkül, automatikus üzemmódban érkezett a Szaljut–6 űrállomáshoz. A magyar űrhajósnak még egy évet kellett várnia az űrepülésre.
Küldetés
Fő feladata a Szojuz–32 biztonsági űrhajó leváltása. A leválasztott teherűrhajó helyére, személyzet nélkül érkezett, leváltva a 108 napos űrbeli tartózkodást meghaladó Szojuz–32 egységet. A Szojuzok űrbeli tartózkodásának üzemidejét 90 napra tervezték. A hosszú üzemidőt a Szojuz–33 sikertelen dokkolása okozta
Jellemzői
Központi tervező iroda CKBEM <= Центральное конструкторское бюро экспериментального машиностроения (ЦКБЕМ)> (OKB-1 <= ОКБ-1>, most OAO RKK Energiya im. SP Korolev <= ОАО РКК Энергия им. С. П. Королёва> - Központi Kísérleti Gépgyártási Tervezőiroda). Az űrhajót kis átalakítással emberes programra, teherszállításra és mentésre (leszállásra) tervezték.
1979. június 6-án a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Szojuz hordozórakéta (11А511U) juttatta Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 88.9 perces, 51.6 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 199 kilométer, az apogeuma 271 kilométer volt. Hasznos tömege 6860 kilogramm. Szerkezeti felépítését tekintve a Szojuz űrhajó napelemtáblák nélküli változatával megegyező. Akkumulátorait az űrállomás napelemtáblái által előállított energiával tatzrottak üzemkész állapotban. Összesen 73 napot, 18 órát, 16 percet és 45 másodpercet töltött a világűrben. Összesen 1200 alkalommal kerülte meg a Földet.
Augusztus 19-én belépett a légkörbe, a visszatérés hagyományos módon – ejtőernyős leereszkedés – történt, Zsezkazgantól 170 kilométerre délkeletre értek Földet.
Személyzet
(zárójelben a küldetések száma a Szojuz–34-gyel együtt)
Indításkor
- űrhajósok nélkül
Leszálláskor
- Vlagyimir Afanaszjevics Ljahov (1) űrhajós parancsnok
- Valerij Viktorovics Rjumin (2) kutató mérnök-pilóta
Források
- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
Külső hivatkozások
- Szojuz–34. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 16.)
- Szojuz–34. energia.ru. (Hozzáférés: 2013. március 16.)
- Szojuz–34. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. március 16.)
- Szojuz–34. kursknet.ru. [2012. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 16.)
- Szojuz–34. zarya.info. [2012. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 16.)
|
Elődje: |
Szojuz-program |
Utódja: |
