Zsezkazgan
| Zsezkazgan | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Kazahsztán |
||
| Terület | Karagandi terület | ||
| Alapítás éve | 1938 | ||
| Polgármester | Berik Bakitovics Abdigalijev | ||
| Irányítószám | 100600 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 96 700 fő (1999)[1] +/- | ||
| – szárazföld | 1760,97 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Zsezkazgan
Pozíció Kazahsztán térképén
|
|||
| é. sz. 47° 47′ 0″, k. h. 67° 42′ 0″ | |||
| Zsezkazgan weboldala | |||
Zsezkazgan (kazak cirill írással: Жезқазған), korábbi nevén 1992-ig Dzsezkazgan Kazahsztán egyik városa a Karagandi területen, a Kara-Kengir folyó medencéjében.
Tartalomjegyzék |
Lakosság[szerkesztés]
Zsezkazgan népessége 96 700 fő, a vonzáskörzetébe tartozó Satpajev lakosságával együtt 148 700 fő. A város lakosságának 60,8%-a kazah, 27,2%-a orosz, ezen felül ukránok (4%), németek (1,4%), tatárok (1,3%), beloruszok (0,9%) és koreaiak (0,7%) is lakják.[2]
Történelem[szerkesztés]
A várost 1938-ben alapították a gazdag helyi rézlelőhelyek kiaknázása céljából. 1973-ban óriási bányászati és kohászati komplexum épült a város délkeleti felében, ez előtt a nyersanyagot máshova szállították feldolgozásra. A területen más fémércek bányászata is folyt: mangán, vas és arany kitermelés.[3]
Az orosz uralom idején a város egy részében – Kengirben – gulag munkatábor működött, amelyet Szolzsenyicin A Gulag szigetvilág (The Gulag Archipelago), és Alexander Dolgun An American In The Gulag című műveikben is megemlítenek.[3]
Ipar[szerkesztés]
Ma a város a Kazakhmys rézbányász társaság székhelye, mely a város lakosságának fő munkaadója. A társaságnak leányvállalatai vannak Kínában, Oroszországban és az Egyesült Királyságban, valamint részvényeit jegyzik a Londoni Tőzsdén.
Források[szerkesztés]
- ↑ Statistical information of Zhezkazgan. jezkazgan.kz. (Hozzáférés: 2010. október 9.)
- ↑ 'Statistical information of Zhezkazgan'. jezkazgan.kz. (Hozzáférés: 2010. október 9.)
- ^ a b 'Historical information'. jezkazgan.kz. (Hozzáférés: 2010. október 9.)
