Zsezkazgan
| Zsezkazgan | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Kazahsztán |
| Terület | Ulitaui terület |
| Alapítás éve | 1938 |
| Polgármester | Berik Bakitovics Abdigalijev |
| Irányítószám | 100600 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 86 227 fő (2009)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 300 m |
| Terület | 47 km² |
| – szárazföld | 1760,97 km² |
| Időzóna | UTC+6 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 47′, k. h. 67° 42′Koordináták: é. sz. 47° 47′, k. h. 67° 42′ | |
| Zsezkazgan weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsezkazgan témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zsezkazgan (kazak cirill írással: Жезқазған, latin betűs kazak írással: Jezqazğan), korábbi nevén 1992-ig Dzsezkazgan város Kazahsztánban, a Ulitaui területen, annak közigazgatási központja. A Kara-Kengir folyó medencéjében fekszik.
Lakosság[szerkesztés]
Zsezkazgan népessége 96 700 fő, a vonzáskörzetébe tartozó Satpajev lakosságával együtt 148 700 fő. A város lakosságának 60,8%-a kazah, 27,2%-a orosz, ezen felül ukránok (4%), németek (1,4%), tatárok (1,3%), beloruszok (0,9%) és koreaiak (0,7%) is lakják.[2]
Történelem[szerkesztés]
A várost 1938-ban alapították a gazdag helyi rézlelőhelyek kiaknázása céljából. 1973-ban óriási bányászati és kohászati komplexum épült a város délkeleti felében, ez előtt a nyersanyagot máshova szállították feldolgozásra. A területen más fémércek bányászata is folyt: mangán, vas és arany kitermelés.[3]
Az orosz uralom idején a város egy részében – Kengirben – gulag munkatábor működött, amelyet Szolzsenyicin A Gulag szigetvilág (The Gulag Archipelago), és Alexander Dolgun An American In The Gulag című műveikben is megemlítenek.[3]
Ipar[szerkesztés]
Ma a város a Kazakhmys rézbányász társaság székhelye, mely a város lakosságának fő munkaadója. A társaságnak leányvállalatai vannak Kínában, Oroszországban és az Egyesült Királyságban, valamint részvényeit jegyzik a Londoni Tőzsdén.
Források[szerkesztés]
- ↑ Population Census in Kazakhstan (1999)
- ↑ 'Statistical information of Zhezkazgan'. jezkazgan.kz. [2011. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 9.)
- ↑ a b 'Historical information'. jezkazgan.kz. [2011. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 9.)
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos weboldal Archiválva 2016. június 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
