Szojuz–34

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szojuz–34
Hordozórakéta Szojuz–U
A repülés paraméterei
Start 1979. június 6.
18:12:41 UTC
Starthely Bajkonur, LC31
Keringések száma ~ 1200
Leszállás
ideje 1979. augusztus 19.
12:29:26 UTC
Időtartam 73 nap 18 óra 16 perc 45 mp
Pálya
Pályamagasság
Föld körül 199 / 271,5 km
Pályahajlás
Föld körül 51,62°
Periódus
Föld körül 88,91 perc

A Szojuz–34 (oroszul: Союз 34) szovjet háromszemélyes, kétszemélyessé átalakított szkafanderes személyszállító, szabványos rendszerben épített Szojuz űrhajó. A szovjet-magyar közös űrutazásra tervezett űrhajó személyzet nélkül, automatikus üzemmódban érkezett a Szaljut–6 űrállomáshoz. A magyar űrhajósnak még egy évet kellett várnia az űrepülésre.

Küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fő feladata a Szojuz–32 biztonsági űrhajó leváltása. A leválasztott teherűrhajó helyére, személyzet nélkül érkezett, leváltva a 108 napos űrbeli tartózkodást meghaladó Szojuz–32 egységet. A Szojuzok űrbeli tartózkodásának üzemidejét 90 napra tervezték. A hosszú üzemidőt a Szojuz–33 sikertelen dokkolása okozta

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Központi tervező iroda CKBEM <= Центральное конструкторское бюро экспериментального машиностроения (ЦКБЕМ)> (OKB-1 <= ОКБ-1>, most OAO RKK Energiya im. SP Korolev <= ОАО РКК Энергия им. С. П. Королёва> - Központi Kísérleti Gépgyártási Tervezőiroda). Az űrhajót kis átalakítással emberes programra, teherszállításra és mentésre (leszállásra) tervezték.

1979. június 6-án a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Szojuz hordozórakéta (11А511U) juttatta Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 88.9 perces, 51.6 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 199 kilométer, az apogeuma 271 kilométer volt. Hasznos tömege 6860 kilogramm. Szerkezeti felépítését tekintve a Szojuz űrhajó napelemtáblák nélküli változatával megegyező. Akkumulátorait az űrállomás napelemtáblái által előállított energiával tatzrottak üzemkész állapotban. Összesen 73 napot, 18 órát, 16 percet és 45 másodpercet töltött a világűrben. Összesen 1200 alkalommal kerülte meg a Földet.

Augusztus 19-én belépett a légkörbe, a visszatérés hagyományos módon – ejtőernyős leereszkedés – történt, Zsezkazgantól 170 kilométerre délkeletre értek Földet.

Személyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(zárójelben a küldetések száma a Szojuz–34-gyel együtt)

Indításkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • űrhajósok nélkül

Leszálláskor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szojuz–34. lib.cas.cz. (Hozzáférés: 2013. március 16.)
  • Szojuz–34. energia.ru. (Hozzáférés: 2013. március 16.)
  • Szojuz–34. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. március 16.)
  • Szojuz–34. kursknet.ru. (Hozzáférés: 2013. március 16.)
  • Szojuz–34. zarya.info. (Hozzáférés: 2013. március 16.)

Elődje:
Szojuz–33

Szojuz-program
1967–1981

Utódja:
Szojuz T–1