Szlanica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pegybot (vitalap | szerkesztései) 2019. október 13., 12:39-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Neves személyek: Richard Wright → Richard Wright (zenész) AWB)
Az Árvai-víztározó Szlanica helyén

Szlanica (szlovákul: Slanica) megszűnt falu, egykor önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Námesztói járásban. Ma területe Námesztó városrésze.

Fekvése

Szlanica (Szlovákia)
Szlanica
Szlanica
Pozíció Szlovákia térképén

Koordináták: é. sz. 49° 24′ 26″, k. h. 19° 31′ 00″

Námesztó központjától 2 km-re keletre feküdt. Egykori területének nagy részén ma az Árvai-víztározó vize hullámzik. Megmaradt temploma szigetként emelkedik ki a víztározóból. El nem árasztott déli részén ma üdülőtelep található kempinggel, nyaralókkal.

Története

A falu temploma a Szlanicai-szigeten

A falu a vlach jog alapján keletkezett a 16. században. Első írásos említése 1564-ben Zlanycha alakban történt. 1567-ben Slanycza, 1588-ban Slawnicza, 1625-ben Slanica néven említik az írott források. Az árvai váruradalom része volt, vezetője a falusi bíró volt. 1624-ben 130 lakosa volt. Lakói vászonszövéssel, földműveléssel, tutajozással, állattartással foglalkoztak. 1712-ben 315 lakosa volt. 1778-ban 533 lakosa, 1828-ban 115 háza és 894 lakosa volt.

Vályi András szerint "SZLANICZA. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Námesztónak szomszédságában, és annak filiája. Lakosai leginkább vászonnal kereskednek, ’s valamint házaik, úgy ruházattyok is tsínosabb a’ több szomszéd lakosokénál; félelmet okoz lakosainak, hogy napkelet felől való részén, holott régenten erdője vala, mintegy 500 mérő alá való föld a’ napnak nagy hévségétől is meggyúlad, melly, nagy szél támadván, lakásaikban is kárt tehetne, és tsak hoszszas essőzés által szokott kialudni lappangó égése; határja többnyire térséges, és jól termő, de Biela Orova, és Szlanicza folyók, áradásaik által károkat okoznak termő földgyén."[1]

Fényes Elek szerint "Szlanicza, tót falu, Árva vármegyében, 820 kath., 15 evang., 59 zsidó lak. Paraszt házai közt sok kőből épültet láthatni. Van vendégfogadója, 50 4/8 sessiója. Tóth, Horváth, Dalmát országokba kereskedik. Földjeit az Árva és Szlana gyakran elönti. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg."[2]

1910-ben 794, túlnyomóan szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Árva vármegye Námesztói járásához tartozott. 1954-ben az újonnan épülő Árvai-víztározó vizével árasztották el. Lakói Nagyszombat környékén és Dél-Szlovákiában telepedtek le. A faluból csak a víztározóból kiemelkedő szigeten álló temploma maradt.

Nevezetességei

Római katolikus temploma 1766-ban épült barokk stílusban, 1843-ban klasszicista stílusban építették át. Ma népművészeti kiállítás látható benne, az Árvai-víztározó szigetén áll.

Neves személyek

Jegyzetek

  • Michalcová, Anna a kol. 2014: Slanica 1564 – 1953 - Srdcia pod vodou. Trnava.

Külső hivatkozások