Szinnyei József (orvos)
| Szinnyei József | |
| Született | Szinnyei József Lőrinc 1881. március 6.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1951. január 7. (69 évesen)[2] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Komócsy Mária Anna Klementina (h. 1916–1926) |
| Szülei | Szinnyei József |
| Foglalkozása | orvos |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1904, orvostudomány) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (17/1-1-148)[3][4] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szinnyei József (Budapest, 1881. március 6. – Budapest, Józsefváros, 1951. január 7.)[5] orvos, belgyógyász, az MTA tagja (levelező: 1916, rendes: 1928).
Életpályája[szerkesztés]
Szinnyei József (1857–1943) nyelvész és Rosendal Hilma fiaként született. Középiskolai tanulmányai első három évét a Kegyes Tanítórendek Vezetése Alatt Álló Kolozsvári Római Katolikus Főgimnáziumban, a többit pedig ugyanezen rend budapesti főgimnáziumában végezte. 1898–1903 között a Budapesti Tudományegyetemen készült az orvosi pályára s ugyanitt avatták orvosdoktorrá 1904. június 25-én. Még egyetemi tanulmányai idejében az 1899. év júniusi, júliusi és augusztusi hónapokat Tübingában töltötte, ahol Lenhossék és Froriep tanárok anatómiai előadásait hallgatta. 1903. szeptember 1-től 1904. szeptember 1-ig a Budapesti Tudományegyetem Kórbonctani Intézetében működött mint Genersich Antal tanítványa; majd 1906. október 1-ig ugyanezen egyetem II. számú Belgyógyászati Klinikáján képezte magát a belorvostanban. Az 1906/07. tanévben a Wagner-féle ösztöndíjjal tanulmányútra ment, s ez idő alatt Münchenben, Berlinben és Bernben foglalkozott belorvostannal. Münchenben Müller tanár vezetése alatt önkéntesként alkalmazták a II. számú belklinikán. Külföldről hazatérve egy ideig még a II. sz. belklinikán, majd 1908 első felében a budapesti egyetemi idegbajosok klinikáján dolgozott, 1908. június 17-től a budapesti Szent Rókus Kórház X. orvosi osztályán Wenhardt tanár oldalán mint bejáró orvos működött. Később a Szent János Kórház igazgató főorvosává nevezték ki.
Művei[szerkesztés]
- Bélbetegségek. Budapest, 1904
- A mellhártya-endothelioma kórképéről. Különnyomat az Orvosi Hetilapból. (Budapest, 1906)
- Az extractum digitalis depuratum (Digipuratum Knoll) hatása a vérkeringési rendszerre. Megjegyzések a digitalis hatásmódjáról. Különnyomat az Orvosi Hetilapból. (Budapest, 1909)
- Anaemia perniciosa esete. A Közkórházi Orvostársulatban tartott bemutatás. Budapest, 1909
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/15132.htm, Szinnyei József, 2017. október 9.
- ↑ Death registry (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. február 13.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi állami halotti akv. 60/1951. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 13.)
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- [https://web.archive.org/web/*/http://abcd.hu/szemelyi-nevter/?id=270215&date=2021-02-28 270215&date=2021-02-28 Szinnyei József] a Magyar Nemzeti Névtér oldalon
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
