Sziki tölgyes

A sziki tölgyes (Festuco pseudovinae – Quercetum) az enyhén lúgos kémhatású szolonyec szikes talajok jellemző növénytársulása. A sziki tölgyesekben a kisebb-nagyobb erdőfoltok füves tisztásokkal váltakoznak, ezért az erdős sztyepp társulások közé soroljuk őket. A leggyakrabban ősi morotvák, régi folyómedrek kanyarulataiban maradtak fenn.

Magyarországon

Néhány kisebb foltban megmaradtak a Tiszántúlon (Crisicum flórajárás), amin kívül csak egyetlen állományuk nő a Kisalföld és a Kemenesalja határvidékén. Legismertebb tiszántúli képviselői:

a bélmegyeri Fás erdő,
az ohati erdő,
az újszentmargitai erdő,
a hencida–gáborjáni Cserje-erdő.

Termőhelye, kialakulása

A kevés tápanyagot tartalmazó talajban a sok nátriumsó vízelvonó hatása fiziológiai szárazságot idéz elő. Az A szint kilúgzott (inkább sztyeppesedő réti) szolonyec szikes, a mélyebb rétegek kémhatása enyhén lúgos. A talajvízszint viszonylag magas, évi ingadozása jelentős. Mai állományai zömmel a folyószabályozások és ezzel a talajvíz szintjének csökkenése után alakultak ki a korábbi üde sziki tölgyesekből vagy keményfás ártéri erdőkből. Elvileg kialakulhatott tatár juharos lösztölgyes elszikesedésével is, de konkrét példát erre nem ismerünk.

Degradáló tényezői:

erdőgazdálkodás,
kiszárítás,
vadtúltartás,
(a puszta felől) legeltetés.

Megjelenése

A sziki tölgyes olyan ligetes kocsányos tölgyes, amelynek aljnövényzetében az erdei elemek sztyeppi és sziki fajokkal keverednek. Tisztásain:

sziki magaskórósok,
ecsetpázsitosok,
löszgyepek,
nádasok nőnek, némelyiken
kisebb ürmöspuszta foltokat találunk.

Lombkoronája nem magasabb 15 méternél, az erdő szélein még kevesebb. Közönséges fajokból álló cserjeszintje összeolvad a lombkoronaszinttel. A kontinentális, pontusi és szubmediterrán flóraelemek együttes mennyisége 20% körüli. Bennszülött fajokat ritkán tartalmaz.

Növényei

Uralkodó fafaja a kocsányos tölgy (Quercus robur).

A széleken előfordul:

a molyhos tölgy (Quercus pubescens) és
a csertölgy (Quercus cerris) is

(feltehetően csak ültetve, illetve elvadulva).

Az alsó lombkoronaszintben fává nő a tatár juhar (Acer tataricum).

A cserjeszint jellemző növénye a vadkörte (Pyrus pyraster)

A sziki tölgyesek gyepszintjében számos védett növény:

magyar zergevirág (Doronicum hungaricum),
epergyöngyike (Muscari botryoides),
réti kardvirág (Gladiolus imbricatus)

nő.

További, jellemző fajok:

bársonyos tüdőfű (Pulmonaria mollis),
magas gyöngyperje (Melica altissima),

A főleg az erdőszéleken élő sótűrő növények:

sziki kocsord (Peucedanum officinale),
sziki üröm (Artemisia maritima),
bárányüröm (Artemisia pontica),
pettyegetett őszirózsa (Aster punctatus),
aranyfürt (Aster linosyris).

Források