Szerkesztő:Tibi0002/A Magyar Köztársaság Ügyészsége

A Magyar Köztársaság Ügyészsége hazánkban a büntetőeljárásban a közvádló szerepét betöltő, nyomozást, büntetés-végrehajtást és a közigazgatási és más intézmények működésének törvényességét felügyelő, hatalmi ágaktól függetlenül működő önálló állami szerv.

Jogforrása[szerkesztés]

A Magyar Köztársaság Ügyészségéről a Magyar Köztársaság Alkotmánya XI. fejezete rendelkezik. Eszerint az ügyészség gondoskodik a személyek és szervezetek jogainak védelméről, valamint az alkotmányos rendet és az ország biztonságát sértő minden cselekmény következetes üldözéséről. Jogokat gyakorol a nyomozással kapcsolatban, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett és fellép a törvényesség védelmében – mindezt kizárólag a törvényekben meghatározott esetekben és módon.

Az ügyészség nem önálló hatalmi ág (hatalmi ágak a törvényhozás, azaz az Országgyűlés, a végrehajtás, azaz a Kormány, és az igazságszolgáltatás, azaz a bíróság), de önálló alkotmányos szerv. Az ügyészség nincs alárendelve az Országgyűlésnek.

Az ügyészek és az ügyészségi alkalmazottak munkaviszonya hivatalosan "ügyészségi szolgálati viszony".

Története^[1][szerkesztés]

A középkorban királyi szervként működött hivatalos megnevezés szerint "a királyi ügyek igazgatója és a Szent Korona ügyésze". 1848-tól Deák Ferenc egyes feladatok szétválasztásával "közvádlókat" nevezett ki, és 1849-től működött az "álladalmi ügyészi osztály". A szabadságharc leverése után európai minta szerint megalkottatott az "államügyészség" intézménye, de ezt 1860-ban megszüntették. 1871-ben törvény született a királyi ügyészség felállításáról, az első főügyész Dr. Kozma Sándor volt. Az ügyészi szervezet innentől kezdve változtatásokkal bár, de folyamatosan működött. 1945-50-ig az államügyészség mellett népügyészség is működött, és ekkor a korra jellemző politikai helyzet a szervezetben is túlzott befolyást nyert. 1953-ban az addig Honvédelmi Minisztérium alá tartozó katonai ügyészek integrálódtak az ügyészségbe. A rendszerváltásig a szervezet működése döntően szakmai volt, utána pedig több törvénymódosításra is szükség volt helyzetének rendezéséhez.

Szervezeti tagozódása[szerkesztés]

A Magyar Köztársaság ügyészi szervezetei

országos szinten:

Legfőbb Ügyészség (Katonai Főügyészség; Katonai Fellebviteli Ügyészség; Központi Nyomozó Főügyészség)

régiós szinten:

fellebviteli főügyészségek
területi katonai ügyészségek (ezek főügyészségi hatáskörben működnek több megyére kiterjedően)

megyei (fővárosi) szinten:

főügyészségek (nyomozó ügyészségek)

helyi (fővárosi kerületi) szinten:

helyi(kerületi) ügyészségek

Az Országos Kriminológiai Intézet tudományos és kutató szerv, a Magyar Ügyészképző Központ pedig a hivatásra felkészítő képzést végzi.

A Legfőbb Ügyészség[szerkesztés]

A Legfőbb Ügyészség az ügyészi szervek csúcsán helyezkedik el, székhelye Budapesten van. Főosztályokra, osztályokra és csoportokra tagolódik. Havonta megjelenő hivatalos lapja az Ügyészségi Közlöny.

A legfőbb ügyész közvetlen felügyelete alatt áll^[2]:

Kabinetiroda
Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály
Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya
Nemzetközi Képviseleti Önálló Osztály
Jogi Képviseleti Önálló Osztály
Gazdasági Főigazgatóság
Ellenőrzési Önálló Osztály

A büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes közvetlen felügyelete alatt áll:

Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztály
Kiemelt Ügyek Főosztálya
Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya
Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztály
Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztály

A magánjogi és közigazgatási jogi legfőbb ügyész helyettes közvetlen felügyelete alatt áll:

Közigazgatási Jogi Főosztály
Magánjogi Főosztály
Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály

A katonai főügyész közvetlen felügyelete alatt áll:

Katonai Ügyek Főosztálya
Személyügyi és Információs Önálló Osztály
Pénzügyi és Számviteli Önálló Osztály

A legfőbb ügyész[szerkesztés]

Az ügyészi szervezetet (nem politikailag) a legfőbb ügyész vezeti és irányítja. A köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg 6 évre. A legfőbb ügyész a szervezet munkájáról az Országgyűlésnek évente köteles beszámolni.

A legfőbb ügyész nincs alárendelve és nem tartozik politikai felelősséggel az Országgyűlésnek, és még közvetve sem utasítható egy adott döntés megváltoztatására vagy meghozatalára, és politikai vagy szakmai bizalom megrendülése esetén pozíciójából nem mozdítható el.

Részt vehet az Országgyűlés ülésein, törvény alkotását, módosítását javasolhatja. Kormánynál, minisztereknél, országos hatáskörű szervek vezetőinél jogszabály vagy utasítás kibocsátását kezdeményezheti. A mindenkori legfőbb ügyész egyben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja is.

A legfőbb ügyész az ügyészségre nézve utasításokat, körleveleket ad ki, megállapítja szervezeti és működési szabályzatát, létszámát. Munkáltatói jogkört gyakorol, kinevezi az ügyészségi alkalmazottakat, elismeréseket adományoz, javaslatot tesz állami kitüntetésre. Helyi ügyészség létrehozásáról vagy megszüntetéséről dönt, vagy javaslatot tesz az Országgyűlésnek nem helyi ügyészség létesítésére vagy megszüntetésére. Összeállítja az ügyészségi fejezet költségvetésére és ennek végrehajtására vonatkozó javaslatát, továbbá irányítja a közvetlen felügyelete alá tartozó főosztályokat és önálló osztályokat.

A legfőbb ügyésznek három helyettese van, úgymint büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes, magánjogi és közigazgatási jogi legfőbb ügyész helyettes, és a katonai főügyész. Őket a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A tisztségviselői hierarchia szempontjából a legfőbb ügyész a miniszteri, a legfőbb ügyész helyettes pedig az államtitkári szinthez áll közel.

A legfőbb ügyészek listája[szerkesztés]

Dr. Kozma Sándor (1872 – 1896) "királyi főügyész" "főállamügyész"

…

Dr. Hammersberg Jenő (1899 – 1902) "koronaügyész"

Dr. Székely Ferenc (1902 – 1910) "koronaügyész"

…

Dr. Vargha Ferenc (1922 – 1930) "koronaügyész"

Dr. Magyar István (1930 – 1934) "koronaügyész"

…

Dr. Finkey Ferenc (1935 – 1940) "koronaügyész"

…

Dr. Domokos József (1945. augusztus) "legfőbb államügyész"

…

Dr. Domokos József (1949 – 1953. május) "legfőbb ügyész"

…

Dr. Nonn György (1956. február – 1956. november 16.)

Dr. Szénási Géza (1956. november 16. – 1975) "a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze"

Dr. Szíjártó Károly (1982. október 4. – 1990. február 14.) "a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze"

Dr. Györgyi Kálmán (1990. június 25. – 2000. március 6.) "a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze"

Dr. Polt Péter (2000. május 16. – 2006. május 16.) "a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze"

Dr. Kovács Tamás (2006. október 9. – ) "a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze"

Az ügyészek[szerkesztés]

Az ügyészeket a legfőbb ügyész nevezi ki. Ügyésszé büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki, aki egyetemi jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkezik. A kinevezést megelőzően legalább egy évig ügyészségi titkárként, vagy más, jogi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozik. Az ügyészségi titkár kinevezésének feltétele, hogy legalább három év joggyakorlattal és jogi szakvizsgával rendelkezzen.

Ügyész nem lehet tagja pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathat.

Az ügyész a legfőbb ügyésznek alárendelten működik, utasítást csak a legfőbb ügyész vagy felettes ügyész adhat neki (ha ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést valósítana meg, természetesen köteles megtagadni a teljesítését). Tevékenységével kapcsolatban jogait és kötelességeit csakis törvény állapíthatja meg, és minden szerv köteles biztosítani, hogy munkavégzésükhöz jogaikat akadálytalanul gyakorolhassák.

A nyomozásban:

Biztosítja, hogy senkit törvényellenesen ne vonjanak büntetőjogi felelősségre, ne fosszanak meg személyi szabadságától, jogfosztás, korlátozás vagy zaklatás ne érjen. Elrendeli és felügyeli a nyomozást, felülvizsgálhatja a nyomozó szervek intézkedéseit, elbírálja a panaszokat.

A bírósági eljárásban:

Közvádas (hivatalból üldözendő) ügyekben képviseli a vádat, a bírósági tárgyaláson részt vehet és indítványokat tehet annak döntése előtt, büntetőügyek iratait magához kérheti, jogorvoslati jogokat gyakorol, polgári peres és nemperes eljárást indíthat.

Büntetés-végrehajtás törvényességének felügyelete:

Büntetés-végrehajtás ill. kényszerintézkedések törvényességének felügyelete során bármely időpontban ellenőrizheti ezek körülményeit, szabályait, iratait. Meghallgathatja a fogvatartottakat, felülvizsgálhatja a végrehajtással kapcsolatos panaszokat.

Törvényességi felügyelet:

A Kormánynál alacsonyabb szintű közigazgatási szervek által kibocsátott jogszabályokra és az állami irányítás egyéb jogi eszközeire terjed ki. Ennek során óvást emelhet, szabályzat kiadását vagy módosítását kezdeményezheti, iratokba betekinthet, felszólalással, figyelmeztetéssel vagy jelzéssel élhet.

Az ügyészségi alkalmazottak[szerkesztés]

Ügyészségi alkalmazott az ügyész, az ügyészségi titkár, az ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi nyomozó, az ügyészségi ügyintéző, a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott.

Minden esetben feltétel a büntetlenség és a magyar állampolgárság. Az ügyészek, a titkárok és a fogalmazók egyetemi jogi végzettséggel rendelkeznek. A nyomozónak, a tisztviselőnek legalább középfokú végzettsége van, írnokká vagy fizikai alkalmazottá pedig legalább alapfokú végzettségű személyt lehet kinevezni.