Szerkesztő:SkyIsMine/Halvány Kék Pötty

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
6 milliárd kilométer (3.7 milliárd mérföld) távolságból nézve Földünk csak egy apró pont (a kékes-fehér folt a kép jobb oldalán, körülbelül a barna sáv közepén).

A Halvány Kék Pötty fénykép Földünk helyét mutatja a végtelen űrben. A képet a Voyager-1 űrszonda készítette 1990-ben, rekord távolságból. A fénykép elkészítésének ötlete és a névválasztás a tudós, csillagász Carl Sagan nevéhez fűződik, aki ugyanezzel a névvel könyvet is írt 1994-ben.[1] 2001-ben a fénykép bekerült a Space.com weboldal Legjobb Tíz űrtudománnyal kapcsolatos képei közé.[2]

A fénykép[szerkesztés]

A Voyager-1 1977. szeptember 5-én került kilövésre. Sagan erőltette, hogy a Voyager fotót készítsen a Földről, amikor eléri a legelőnyösebb pontot a naprendszer szélén.[3][4][5] [6] Miután 1990. február 14-én az űrszonda befejezte elsődleges küldetését, a NASA parancsot adott a szondának a visszafordulásra és hogy képet készítsen a Naprendszer bolygóiról.[7][8][5][6] 1990. február 14. és 1990. június 6-a között a Voyager visszaküldött képei közül egy a Földet ábrázolta: egy "halvány kék pötty" a szemcsés fotón.[3][9] [10]

A zöld ovális mutatja a Voyager 1 körülbelüli helyzetét a fénykép készítésekor

Sagan a könyvében 3.7 milliárd mérföld (6 milliárd kilométer) távolságra becsüli a kép helyét. A NASA Jet Propulsion Laboratory laboratóriumának HORIZONS rendszere[11] az alábbi távolságot állapította meg a Voyager és a Föld között az adott napokon.

A Voyager-1 űrszonda távolsága a Földtől
Mértékegység 1990. február 14. 1990. június 9.
Csillagászati egység 40.4722269111071 40.6835761263791
Kilométerre átszámolva 6,054,558,968.024 6,086,176,360.601
Mérföldre átszámolva 3,762,136,324.748 3,781,782,502.403

A fotó egy szűk látószögű kamerával és kék-, zöld-, ibolyaszín szűrőkkel készült, 32 fokkal az ellipszis felett.[12] A szűk látószögű kamerák a széles látószögűekkel ellentétben - egy adott érdekeltségi terület meghatározott részletének fényképezésére alkalmasak.[13] Mivel a kép készítésekor a Nap és Föld kis szögben álltak egymással, igy az optikába szóródó napsugár okozta a Föld felett átívelő fénysávot.[9][6] A Föld mérete kisebb mint egy képpont - a NASA állítása szerint "csak 0.12 képpont méretű."[12]

A Voyager 1 által készített "családi portré a Naprendszerről

A Voyager további hasonló képeket is készített a Vénusz, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz bolygókról, így portrét alkotva a Naprendszerről.[12] A Merkúr túlságos közelsége a Naphoz megakadályozta hogy fénykép készüljön róla, továbbá a Mars sem volt látható a lencse számára a napfény hatása miatt.[14] A NASA 60 kiválasztott fotóból mozaikot csinált, melynek a Családi Portré nevet adta.

Sagan megjegyzései[szerkesztés]

1996. május 11-én egy felavatási ceremónián Sagan megosztotta a fényképpel kapcsolatos mélyebb gondolatait:[15][5]

„Nézzenek ismét arra a pontra. Az itt van. Az otthonunk. Azok mi vagyunk. Ott van mindenki akit szeretnek, mindenki akit ismernek, mindenki akiről valaha hallottak, az összes emberi lény aki létezett. Az összes örömünk és szenvedésünk, vallások, ideológiák és gazdasági dogmák ezreinek magabiztossága, minden vadász és növényevő, minden hős és gyáva, minden civilizáció alkotója és lerombolója, minden király és paraszt, minden szerelmes fiatal, minden apa és anya, reménnyel teli gyermek, feltaláló és felfedező, minden erkölcs oktatója, minden korrupt politikus, minden "szupersztár", minden "legfőbb vezér", fajunk történelmének összes szentje és bűnös személye ott élt - azon a porszemcsén a napsugárban függve.

A Föld csak egy nagyon apró színpad a hatalmas kozmikus arénában. Gondoljanak a folyókat megtöltő vérre melyet a tábornokok és császárok ontottak ki dicsőségben és diadalban, hogy ők lehessenek a pillanatnyi urai eme pont töredékének. Gondoljanak a végtelen kegyetlenségekre amit a pont egyik oldalának lakosai okoztak a a másik sarok tőlük alig különböző lakosainak, hogy milyen gyakoriak a félreértések, hogy mennyire erős a gyilkolási vágy, hogy mennyire heves a gyűlölet.

Az alakoskodás, az elképzelt önnön fontosságunk, a lázálom hogy valamiféle kiemelt helyünk van a Világegyetemben, mindez kérdőre vonható ennek a fakó fénynek tükrében. Bolygónk egy magányos pötty a mindent körülölelő kozmikus sötétségben. Az ismeretlen homályában, mindezen hatalmas térben, semmi utalás nincsen arra hogy valahonnan segítség érkezhet ami megmentene minket önmagunktól.

Jelenleg a Föld az egyetlen, mely képes szállást adni az életnek. Semmi más nincsen, legalábbis a közeljövőben, ahova fajunk áttelepülhet. Látogatni, igen. Letelepedni, még nem. Szeretik vagy sem, ebben a pillanatban a Föld az a tér ahol helyt kell állnunk.

Úgy tartják, hogy a csillagászat egy alázatosságra nevelő és jellem fejlesztő tapasztalat. Talán nincsen jobb mód bemutatni az emberi beképzeltség ostoba mivoltát, mint ez a távoli kép az apró világunkról. Számomra ez kiemeli annak felelősségét hogy kedvesebben bánjunk a másikkal, hogy megtartsuk és ápoljuk eme halvány kék pöttyöt, az egyedüli otthonunkat melyet valaha megismertünk.”

Megjelenés a médiában[szerkesztés]

Sagan rámutat arra, hogy "minden ember történelme azon az apró képponton történt, mely az egyetlen otthonunk."

Al Gore 2006-os dokumentumfilmjének, a Kellemetlen Igazság végén feltűnik a "Halvány Kék Pötty" fotó. Gore felhasználta a képet a prezentációjában hogy aláhúzza a véleményét mely szerint a globális felmelegedés egy súlyos probléma, [16] saját szavaival felismételve Carl Sagan állítását: "Ez mindenünk."

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. ↑ Sagan, Carl. Pale Blue Dot: A Vision of the Human Future in Space, 1st edition, New York: Random House (1994). ISBN 0-679-43841-6 
  2. ↑ Britt, Robert Roy: Experts Pick: Top 10 Space Science Photos. Space.com, 2001. szeptember 25.
  3. ↑ a b Sagan. Chapter 1. You Are Here, Pale Blue Dot  The quote is much copied elsewhere on the web.
  4. ↑ Sagan, Carl, Freeman J. Dyson, Jerome Agel. Carl Sagan's Cosmic Connection: An Extraterrestrial Perspective. Cambridge University Press, XV. o. (2000). ISBN 0521783038, 9780521783033 
  5. ↑ a b c Bennett, Jeffrey O.. Beyond UFOs: The Search for Extraterrestrial Life and Its Astonishing Implications for Our Future. Princeton University Press, 181-183. o. (2008). ISBN 691135495, 9780691135496 
  6. ↑ a b c Von Baeyer, Hans Christian. Taming the Atom: The Emergence of the Visible Microworld. Courier Dover Publications, Xxi. o. (2000). ISBN 0486414477, 9780486414478 
  7. ↑ 'Pale Blue Dot'. The Planetary Society. (Hozzáférés: 2006. július 27.)
  8. ↑ Cockell, Charles. Impossible Extinction: Natural Catastrophes and the Supremacy of the Microbial World. Cambridge University Press, 24. o. (2003). ISBN 0521817366, 9780521817363 
  9. ↑ a b Gonzalez, Guillermo, Jay Wesley Richards. The Privileged Planet: How Our Place in the Cosmos is Designed for Discovery. Regnery Publishing, X,224. o. (2004). ISBN 0895260654, 9780895260659 
  10. ↑ Visible Earth: A catalog of NASA images and animations of our home planet. Retrieved 2009-02-28
  11. ↑ NASA's JPL Horizon System for calculating ephemerides for solar system bodies
  12. ↑ a b c Solar System Portrait – Earth as 'Pale Blue Dot'. NASA Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „VisibleEarth” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  13. ↑ SPACECRAFT - Cassini Orbiter Instruments - ISS. NASA
  14. ↑ Solar System Portrait – Views of 6 Planets. NASA
  15. ↑ Reflections on a Mote of Dust. (Hozzáférés: 2007. április 7.)
  16. ↑ Gore, Al: Al Gore Speaks on Global Warming and the Environment. MoveOn.org, 2004. január 15. (Hozzáférés: 2006. december 18.)

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pale_Blue_Dot című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:SkyIsMine/Halvány_Kék_Pötty&oldid=6544159”