Szerkesztő:Godson/Kolorádó
- CLASSIS: Coniferopsida (Pinataea) - toboztermők (fenyők)
- ORDO: Coniferales (Pinales) - fenyők (tűlevelűek)
- FAMILIA: Pinaceae (Abietaceae) - fenyőfélék
- SPECIES: Abies concolor (Gord. & Glend.) Lindl. ex Hildebr.
- kolorádói jegenyefenyő
- (white fir, balsam fir, silver fir, white balsam fir, Colorado white fir, Rocky Mountain white fir, California white fir, Sierra white fir)
- (Koloradotanne, Colorado-Tanne, Grau-Tanne)
Abies concolor 'Argentea'
Abies concolor 'Aurea'
Abies concolor 'Blue Cloak'
Abies concolor 'Candicans'
Abies concolor 'Cernosice'
Abies concolor 'Fastigiata'
Abies concolor 'Glauca'
Abies concolor 'Jacobsen'
Abies concolor 'Nana'
Abies concolor 'Nana Kalous'
Abies concolor 'Piggelmee'
Abies concolor 'Violacea'
Abies concolor 'Winter Gold'
Abies concolor 'Wattezi Prostrate'
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Abies concolor ssp. iowiana
a Yosemite Nemzeti Parkban | ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Közönséges | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Abies concolor (Gordon) Lindley ex Hildebrand |
A kolorádói jegenyefenyő vagy kolorádófenyő (angolul: white fir; latinul: Abies concolor) a Sziklás-hegység középmagas régióinak pionír jellegű erdőalkotó fája. A fahatár közelében tápanyagszegény, köves váztalajokon önmagában is képes laza állományokat alkotni. A jegenyefenyők között kiemelkedő igénytelensége és edzettsége miatt hazánk egész területén figyelemre méltóan jól szerepel tájfásításban és lakott területek parkosításában is. 900 és 3400 méter közötti magasságokon él meg. Ez az örökzöld a 25-60 méter magasságot, törzse pedig a 2 méteres átmérőt is eléri.
Eredete és elterjedése[szerkesztés]
Észak-Amerika nyugati hegységeiben Oregontól a mexikói határvidékig, Kaliforniától Kolorádóig nagy területen őshonos, alakgazdag erdőalkotó fafaj. Elegáns parkfaként a mérsékelt égövben mindenütt ültetik, karácsonyfa-telepet is létesítenek belőle. A természetes állományokból kitermelt fája az Amerikai Egyesült Államokban fontos alapanyag, ezért csemetéit tervezett célállományként is rendszeresen ültetik. Európában több erdőtelepítési kísérlet alanya, de fagazdasági jelentősége őshazáján kívül még nincs.
Alfajai[szerkesztés]
Kifejezetten "rossz fajként" számontartott taxon. Genetikai változékonysága nagy, egymástól jelentősen elütő állományait időben elhúzódva ismerte meg a botanika, így több párhuzamos fajleírás is született, amelyek együttesen is csak nehezen körvonalazzák az Abies concolor néven számontartott élőlényegyüttes határait és belső rokonsági viszonyait. Általánosan elfogadott két alfaj elkülönítése: a faj elterjedési területének nyugati felén az Abies concolor ssp. iowiana, keleti felén az Abies concolor ssp. concolor él. Az utóbbi alfaj több tömöttebb és kékesebb összbenyomást keltő változatot ölel fel, így vélhetőleg jobbára ebből az alakkörből származnak a "látványosabb" kertészeti fajták.
Morfológia[szerkesztés]
Eredeti termőhelyein 50-60 méter magasságig növő, másfél-kétméteres törzsátmérőt és mintegy háromszáz életévet elérő karcsú, kúpos koronájú örökzöld fa. Európában várhatóan ezen értékek felét érik el a telepített példányok.
Ágai szabályos emeletekben állnak, szabad állásban évtizedekig megmaradnak, a fa csak egészen idős korában kezd felkopaszodni. Hajtásai hosszúak, kopaszak, végük kissé lecsüng. Tűlevelei erőteljesek, hosszúak (6-8 cm), finoman íveltek; rugalmasak, de nem szúrnak. Színük többé-kevésbé kékesbe tartó szürkészöld, több kertészeti fajtáé pompásan "ezüstös".
Porzós virágokat majd minden ágvégen hoz, termős virágokat csak az idősebb fák csúcsi régióiban. 10-15 centiméteres felálló tobozai érésük folyamán sárgászöldből mély bíborrá sötétülnek, majd még a megtermékenyülés évében a fán szétesnek.
Ökológia[szerkesztés]
A kolorádói jegenyefenyő a legtöbbet tűrő jegenyefenyők egyike. A nagyon kötött, agyagos, pangóvizes talajokat és a magas mésztartalmat ugyan tartósan nem viseli el, de szinte minden mérsékelt égövi termőhelyen telepíthető. Hazájában 3000 méterig is felkúszik a hegyoldalakon, a sziklás váztalajok egyik első fatermetű "megmunkálója". Kedvezőbb körülmények között más jegenyefenyő-fajokkal (Abies grandis, A. procera), duglászfenyővel (Pseudotsuga menziesii), hemlokfenyővel (Tsuga sp.) és hosszútűs fenyőkkel (Pinus coulteri, P. jeffreyi, P. lambertiana) együtt alkot zárt erdőségeket.
A kolorádói jegenyefenyő a Kárpát-medence éghajlati szélsőségeinél jóval tágabb spektrumot is elvisel, így hazánkban minden, legfeljebb közepes mésztartalmú és levegősebb talajon eredményesen nevelhető. Speciális gondozást nem igényel; a legrekkennőbb tartós aszályban adott vízpótlást természetesen ez a növény is meghálálja. A jegenyefenyők között kifejezetten fényigényesnek számít, lombszíne teljes napon fejlődik ki legszebben.
Hasznosítás[szerkesztés]
Őshazájában fája fontos nyersanyag; könnyűsége és "jellegtelensége" miatt elsősorban "nem látszó" tömegáruk (ládák, épületszerkezetek, vakpadlók) készülnek belőle.
Kaliforniában ez a faj szinte "a" karácsonyfa, de másutt is egyre inkább hódít ebben a szerepkörben: tűlevelei a száraz szobalevegőn is hetekig megtartják színüket, és elpusztulva sem hullanak le, hanem az ágakon száradnak sárgává - hónapok múltán. Feldíszítve - viszonylag hosszú tűi miatt - a nagyobb termetű fák mutatnak igazán impozánsan.
Európában elsősorban kitűnő parkfaként alkalmazzák főként az alapfajt, de egyre inkább a kertészeti fajtákat is. Szaporítása magvetéssel (faj) és oltással (fajták) is a nagyobb körültekintés mellett is hullámzó eredményt hozó műveletek közé tartozik, ezért a kolorádófenyők a magasabb árfekvésű, de egyedi élményminőséget kínáló faiskolai termékkörbe tartoznak.
Magyarországon szórványosan szinte mindenütt felbukkan, de korántsem mondható közismertnek. Jó tulajdonságai miatt lényegesen nagyobb figyelmet érdemelne; alföldi viszonyok között messze a leginkább "üzembiztosan" működő jegenyefenyő. Fajtái csak lassan és esetlegesen kerülnek be az országba, pedig sok esetben nemcsak kiválthatnának elcsépeltebb - főként "ezüstös" - fajtákat, de "rá is tromfolhatnának" sok gyakrabban ültetett fenyőre.
Galéria[szerkesztés]
-
A kolorádófenyő termése (toboz) -
A kolorádófenyő levélzetének felső része -
A kolorádófenyő levélzetének alsó része -
Kolorádófenyő csemete a Mount Whitney-n
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Gymnosperm Adatbázis Abies concolor (angol)