Szerkesztő:Egresi István/próbalap
A pornokrácia néven is ismert saeculum obscurum (sötét kor) a középkori pápaság 10. századának egy 60 éves időszakára utal, amikor a római pápákat erősen befolyásolták a Theophylactus (Theophülaktosz) nevű, arisztokratától és szenátortól származó családnak a tagjai, és a pápaságot a pápák szeretői irányították. [1]
Az időszak 904-ben, III. Szergiusz pápa beiktatásával kezdődött és 964-ben, XII. János pápa halálával ért véget. Az elsődleges forrása ennek a korszaknak a korabeli krónikaíró, Liutprand, Cremona püspöke.
Etimológia[szerkesztés]
A saeculum obscurum kifejezést először az olasz egyháztörténész, Caesar Baronius alkotta meg, aki, mint a pápák erkölcstelen időszakát azonosította, a 16. századi Annales Ecclesiastici-ben. [2] A "pornokrácia" kifejezést, amely (németül: Pornokratie), a görög pornokratiáról ("prostituáltak uralmáról"), és a "hetaerokráciáról" ("a szeretők kormányzata"), a 19. században a protestáns német teológusok alkották meg. [3]
A korszak pápái[szerkesztés]
- III. Szergiusz pápa (904–911), Marozia szeretője,
- III. Anasztáz pápa (911–913),
- Lando pápa (913–914),
- X. János pápa (914–928), Theodora szeretője, állítólag Marozia megölte,
- VI. Leó pápa (928–928),
- VII. (VIII.) István pápa (929–931),
- XI. János pápa (931–935), Marozia fia,
- VII. Leó pápa (936–939),
- VIII. (IX.) István pápa (939–942),
- III. Márton pápa (942–946),
- II. Agapét pápa (946–955),
- XII. János pápa (955–964), Marozia unokája; a szeretőjével való aktus során ölték meg. [4] [5]
A korszak pápáinak a genealógiája[szerkesztés]
A korszak pápáinak a leszármazásait illetően, a történeti források adatainak a jelentős eltérései miatt, kettő változatot különböztetünk meg. A szócikk mind a két változatot bemutatja; egyes, lényeges kapcsolódásokkal együtt.
Családfa a leszármazás egyik változatáról[szerkesztés]
| X. János †928 | Theodóra 856–928 | Theophylactus 855–927 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| III. Szergiusz 870 k.–911 | Marozia 892–937 | Alberich †924 | Theodóra 897–? | János | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| XI. János 906–935 | Alberich | NN | XIII. János 921–972 | Marozia 922–960 | Theophylactus | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| XII. János 937–964 | VII. Benedek †983 | Gregorius 954–1013 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| VIII. Benedek †1024 | XIX. János †1032 | Alberich | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Leszármazási tábla a leszármazás másik változatáról [6] [7] [8] [9] [10] [11][szerkesztés]
- A1. Theophylactus (*? - †915?, 924?) szenátor, h.: I. (idősebb) Theodora (*? - †916 után) szenátornő
- B1. I. Marozia (*892 körül - †936/937) szenátornő, 1. h.: I. Alberich (*? - †924/925), Spoleto hercege; 2. h.: Wido (Guido) (*894? - †929?), Tuscia őrgrófja; 3. h.: Provence-i (Arles-i) Hugó (*880? - †947), Itália királya és Alsó-Burgundia (Provence) királya; Wido (Guido) herceg féltestvére
- C1. (házasságon kívül) XI. János (Ioannes) (*909 körül - †935) pápa [12]
- C2. (első házasságból) II. Alberich (*911/912 - †954), Princeps Romanorum (a rómaiak hercege), 1. h.: Provence-i Alda (*? - †954 előtt), Provence-i (Arles-i) Hugó (*880? - †947), itáliai és alsó-burgundiai (provence-i) királynak a leánya; 2. h.: Stephania (*? - †?) [13]
- D1. (első házasságból) XII. János (Octavianus) (*936 körül? - †964) pápa
- D2. (első házasságból) Adeodato (Deodato, David) (*? - †?)
- E.1. VII. Benedek (*? - †983) pápa [14]
- D3. (első házasságból) I. Theophylactus (*? - †?), h.: II. Marozia (*? - †?); III. Theodora (*? - †?) és Ioannes I. Crescentius (*? - †?) leánya, a szülöket lásd lejjebb, CA1. alatt
- EA1. I. Gregorius (*? - †1002/1012), Tusculum grófja [15]
- F1. VIII. Benedek (II. Theophylactus) (*? - †1024) pápa
- F2. XIX. János (Romanus) (*? - †1033) pápa
- F3. III. Alberich (*? - †1033/1044), Tusculum grófja
- G1. II. Gregorius (*? - †1058), Tusculum grófja
- G2. IX. Benedek (III. Theophylactus) (*1013 körül? - †1055/1056) pápa
- G3. Guidus (*? - †?), Poli ura
- HA1. X. Benedek (Ioannes) (*? - †1073 után) ellenpápa
- EA1. I. Gregorius (*? - †1002/1012), Tusculum grófja [15]
- B2. II. (ifjabb) Theodora (*? - †?), szenátornő, h.: Gratianus (*? - †?), konzul [17]
- CA1. III. Theodora (*? - †?), h.: Ioannes I. Crescentius (*? - †?)
- DA1. XIII. János (Ioannes) (*? - †972) pápa [18]
- DA2. Crescentius de Theodora, az „idősebb (öreg) Crescentius", a "szerzetes” (*? - †984), Róma patríciusa
- EB1. Crescentius Nomentanus (*? - †998), Róma patríciusa és konzul [19]
- FA1. Ioannes III. Crescentius (*? - †1012), Róma patríciusa
- EB2. Ioannes II. Crescentius (*? - †989?), Róma patríciusa.
- EB1. Crescentius Nomentanus (*? - †998), Róma patríciusa és konzul [19]
- CA1. III. Theodora (*? - †?), h.: Ioannes I. Crescentius (*? - †?)
- B1. I. Marozia (*892 körül - †936/937) szenátornő, 1. h.: I. Alberich (*? - †924/925), Spoleto hercege; 2. h.: Wido (Guido) (*894? - †929?), Tuscia őrgrófja; 3. h.: Provence-i (Arles-i) Hugó (*880? - †947), Itália királya és Alsó-Burgundia (Provence) királya; Wido (Guido) herceg féltestvére
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Hans Küng: The Catholic Church: A Short History, Phoenix, London, 2002 [1] – hozzáférés: 2016. március 23.
- ↑ John C. Dwyer: Church History: Twenty Centuries of Catholic Christianity, Paulist Press, New York, Mahwah, 1998, 155. oldal
- ↑ Paolo Squatriti: Pornocracy; Medieval Italy: An Encyclopedia (editor: Christopher Kleinhenz), Volume 2, New York and London, Routledge, 2004, 926–927. oldalak
- ↑ Horace K. Mann: The Lives of the Popes in the Early Middle Ages, Volume 4: The Popes in the days of feudal anarchy: 891-999; B. Herder, St. Louis; Kegan Paul, Trench, Trübner & Co. Ltd (London); 1910, 264. oldal
- ↑ A pápa, akit szex közben ölt meg a nő felszarvazott férje – hozzáférés: 2019. június 1.
- ↑ Kulcsár Zsuzsanna: Rejtélyek és botrányok a középkorban, Gondolat, Budapest, 1978
- ↑ George L. Williams: Papal Genealogy. The Families and Descendants of the Popes, McFarland & Company, Inc., Publishers, Jefferson, North Carolina, and London, Reprint edition, 2004
- ↑ Vito Sibilio: Storia dei Papi [2] - hozzáférés: 2024. március 25.
- ↑ Enciclopedia genealogica del Mediterraneo [3] - hozzáférés: 2024. március 25.
- ↑ Dizionario Biografico (Dizionario Biografico degli Italiani) [4] - hozzáférés: 2024. március 25.
- ↑ Jelölések: *: születés, †: halálozás, h: házasság, a házasság számának jelölése arra figyelemmel történt, hogy az elöl szereplő házastársnak hányadik házassága.
- ↑ Az adott korszakban nem mindegyik pápa vett fel új keresztnevet, amikor pápává választották. - XI. János pápa vérszerinti apjának III. Szergiusz pápa (*860 körül? - †911) pápát tartják.
- ↑ Az e szócikk-rész címénél hivatkozott források közül, az egyikben szerepel az a feltételezés, hogy a II. Alberich második feleségének tartott Stephania, azonos lehet a XIII. János (*? - †972) pápa testvérének tartott Stephaniával ([5] - hozzáférés: 2024. március 25.). George L. Williamsnek, a források között hívatkozott műve szerint (12. oldal), azonban XIII. János pápa Stephania nevű testvérének a férje Benedek (*? - †?), Campagna grófja volt. XIII. János pápa származását illetően, a jegyzetet lásd lejjebb.
- ↑ Az, hogy VII. Benedek pápának az apja, Adeodato (Deodato, David),valóban II. Alberichnek volt a fia, feltételezés ([6] - hozzáférés: 2024. március 25.).
- ↑ Az egyik forrás szerint, lehetséges az, hogy I. Gregorius tusculumi gróf nem az unokája, hanem a fia volt II. Alberich hercegnek, illetve – akár I. Theophylactus, akár I. Gregorius volt a fia II. Alberich hercegnek – lehetséges az is, hogy a gyermek anyja II. Alberich második felesége volt ([7] - hozzáférés: 2024. március 25.).
- ↑ Az egyik forrás szerint, Petrus de Columna, a Colonna-család őse, III. Gregorius tusculumi grófnak volt a fia: [8] - hozzáférés: 2024. március 25. Más források szerint, viszont II. Gregorius tusculumi grófnak volt a fia: George L. Williamsnek a források között említett műve (12. oldal), továbbá "Dizionario Biografico" ([9] - hozzáférés: 2024. március 25.).
- ↑ A II. (ifjabb) Theodorával kezdődő leszármazás, az e szócikk-rész címénél hivatkozott források közül, Kulcsár Zsuzsanna magyar történésznek a könyvén (Rejtélyek és botrányok a középkorban, Gondolat, Budapest, 1978, 74. oldal és 80.oldal), George L. Williams amerikai történésznek a könyvén (Papal Genealogy. The Families and Descendants of the Popes, McFarland & Company, Inc., Publishers, Jefferson, North Carolina, and London, Reprint edition, 2004, 12. oldal) és Vito Sibilio olasz történész szerkesztette munkán (Storia dei Papi [10], [11] - hozzáférés: 2024. március 25.) alapszik. A "Dizionario Biografico" internetes forrásban, a Crescentius-család eredete kapcsán, azonban a "III. Theodora - Ioannes I. Crescentius" házaspárt mellőzik; valamint II. (ifjabb) Theodora férjeként "Ioannest" említik; nem Gratianus konzult ([12] - hozzáférés: 2024. március 25.).
- ↑ XIII. János (*? - †972) pápa származásához: A "Dizionario Biografico" internetes forrás szerint ([13] - hozzáférés: 2024. március 25.), XIII. János pápának az apja "Ioannes Episcopus" volt, akinek a nevében az "Episcopus" becenevet jelent, nem az egyházi, a püspöki címet; e forrás a pápa édesanyjáról hallgat. Továbbá, ugyanezen forrás szerint, a régebbi történeti forrásokkal ellentétben, XIII. János pápa nem a Crescentius-családból származott; csak rokonságba került velük. (Hasonlóképpen, az "Enciclopedia genealogica del Mediterraneo" internetes forrásban sem szerepel XIII. János pápa a Crescentius-családnál /[14] - hozzáférés: 2024. március 25./.) A "Dizionario Biografico" szócikkében, a "régebbi források" említésével, arra utaltak, hogy azokban azt feltételezték, XIII. János pápának a szülei, II. (ifjabb) Theodora és Ioannes I. Crescentius (avagy egyszerűen csak "Ioannes") voltak. Azt ezt állító források azonban, figyelmen kívül hagyták azokat az adatokat, amelyek szerint II. (ifjabb) Theodorának a férje Gratianus konzul volt; nem Ioannes I. Crescentius. Sőt, van olyan régebbi forrás, amely szerint, XIII. János pápa valójában II. (ifjabb) Theodorának a X. János (*860? - †929) pápával fennállott kapcsolatából született. A "Dizionario Biografico", XIII. János pápáról szóló szócikkében foglaltakkal szemben, más az álláspontja Vito Sibilio olasz történésznek, a 2023. decemberében közzétett művében ([15] - hozzáférés: 2024. március 25.). E forrás szerint, XIII. János pápának az édesanyja Theodora; aki Gratianus konzulnak és a feleségének, Theodorának (Theophylactus szenátor és a felesége, Theodora szenátornő gyermekének) a leánya volt; míg a pápának az édesapja Ioannes Episcopus Crescentius. George L. Williams amerikai történész, a források között hivatkozott művében (Papal Genealogy. The Families and Descendants of the Popes, 12. oldal), ugyanígy vezeti le XIII. János pápa származását, de a pápa apját "csak" Ioannes Crescentiusként megjelölve, az "Episcopus" kifejezés nélkül.
- ↑ Crescentius Nomentanus patríciust és konzult III. Ottó (*980 - †1002) császár kivégeztette (998).
Források[szerkesztés]
- Dizionario Biografico (Dizionario Biografico degli Italiani) [16] - hozzáférés: 2024. március 25.
- John C. Dwyer: Church History: Twenty Centuries of Catholic Christianity, Paulist Press, New York, Mahwah, 1998
- Enciclopedia genealogica del Mediterraneo [17] - hozzáférés: 2024. március 25.
- Kulcsár Zsuzsanna: Rejtélyek és botrányok a középkorban, Gondolat, Budapest, 1978
- Hans Küng: The Catholic Church: A Short History, Phoenix, London, 2002
- Horace K. Mann: The Lives of the Popes in the Early Middle Ages, Volume 4: The Popes in the days of feudal anarchy: 891-999; B. Herder, St. Louis; Kegan Paul, Trench, Trübner & Co. Ltd (London); 1910
- Vito Sibilio: Storia dei Papi [18] - hozzáférés: 2024. március 25.
- Paolo Squatriti: Pornocracy; Medieval Italy: An Encyclopedia (editor: Christopher Kleinhenz), Volume 2, New York and London, Routledge, 2004
- George L. Williams: Papal Genealogy. The Families and Descendants of the Popes, McFarland & Company, Inc., Publishers, Jefferson, North Carolina, and London, Reprint edition, 2004