Ugrás a tartalomhoz

Szatmári Magyar Hírlap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. május 13., 07:38-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
Szatmári Magyar Hírlap
Formátumcompact
OrszágRománia
Alapítva2005. június 24.
Megszűnt2014. augusztus 1.[1]
KiadóSolpress
Nyelvmagyar
OCLC896853692
ISSN1841-4648
A Szatmári Magyar Hírlap weboldala

Szatmári Magyar Hírlap már megszűnt szatmárnémeti napilap. 2005. június 24-én indult hetilapként, 2005. október 1-től napilap lett, ami 2014. július 31-én jelent meg utoljára.[2]

Kiadói, szerkesztői, tartalma

Kiadója a Sam Grup Consulting Kft. Indulásakor a szerkesztőbizottság elnöke Bura László volt, a harmadik számtól tiszteletbeli főszerkesztő. Vezető szerkesztők: Princz Csaba és Benedek Ildikó. Rövid ideig Princz Csaba lapigazgatóként, Benedek Ildikó főszerkesztőként szerepelt az impresszumban. 2005 októberétől Veres István főszerkesztő és Benedek Ildikó felelős szerkesztő jegyzi a lapot. 2008 novemberétől Ilonczai (Bodnár) Gyöngyi a főszerkesztő. Munkatársak még Fodor István, Bodnár Gyöngyi, Czinzel László, Molnár Judit, Debreczeni Éva, Veres István; a későbbiekben Romász Sándor, Maria Calderon Espinosa, Szappanos Andrea, Farkas Orsolya, Török Beáta, Vékás Zoltán, Babos Krisztina, Gugulya-Hégető Loránd és Fodor Lajos fotós.

Indulásakor megfogalmazott célkitűzése: őrizni és fejleszteni a történelmi–földrajzi régió magyarságának önazonosság-tudatát, de oly módon, hogy a magyarsághoz tartozásának jelzése ne jelentsen nacionalizmust. A vidék életéről nyújtott tájékoztatásait elkötelezett realizmus, hírszolgálatát pontosság, gyorsaság és megbízhatóság, a tényekhez való hűségre, tárgyszerűségre törekvés jellemzi.

Hétvégi, 2005 karácsonyától szombatonként megjelenő melléklete főként művelődési, helytörténeti, irodalmi és képzőművészeti tárgyú írásokat közöl; ez a melléklet 2008. szeptember 20-tól Szamos néven társadalmi – kulturális hetilapként jelent meg. Benne történelmi, képzőművészeti, színházi, irodalmi, művészettörténeti vonatkozású tanulmányokat, ismeretterjesztő írásokat, olvasmányos sorozatokat közölnek. Főszerkesztője Benedek Ildikó.

A Sam Grup Consulting támogatásával adja ki a csíkszeredai Státus Kiadó a Hírlap Könyvek néven elindított sorozatot, benne helyi vagy a térséghez kötődő szerzők műveivel. A sorozatban 2009 januárjáig tizenkét kötet jelent meg:

  • Veres István: Tollhegy (publicisztikák, 2007);
  • Debreczeni Éva: Vakondsirály (válogatott írások, 2007);
  • Bura László: Öt évszázad utcanevei – Szatmárnémeti (Satu Mare) 1500–2000 (2007);
  • Paizs Tibor: A kolozsvári hóhér – Egy honfoglaló garabonciás álomlátása (2007);
  • A hattyúleány (erdélyi szász népmesék, ford. Veres István, 2007);
  • Bura László: Szatmári szólások és közmondások (2008);
  • Csirák Csaba: Színházi élet Szatmáron. 1898–1918 (2008);
  • Sróth Ödön: Holdláng (versek, 2008);
  • Sike Lajos: A 70-kedő firkász avagy Ki tehene borja vagyok én? (2008);
  • Muhi Sándor: Építészet Szatmáron (2008);
  • Mandula Tibor: A magyarság története az óhazától Mohácsig, 1526–ig (2008);
  • Bura László: Szatmár megye helynevei (földrajzi nevei). I–II. (2008).

Gazdasági háttér

A lap 2005-ben indult a Szilágyi Ferenc tulajdonában levő Sam Grup Consulting KFT és a Dumitru Păcuraru tulajdonában levő Solpress KFT közös vállalkozásaként. Időközben Szilágyi Ferenc megvásárolta Dumitru Păcuraru részét, de mivelhogy a Szatmári Magyar Hírlapnak az idők folyamán egyre súlyosbodó anyagi problémákkal kellett szembenéznie, 2012 augusztusában Dumitru Păcuraru felvásárolta az egész újságot.[3][4]

A Szatmári Magyar Hírlap főszerkesztője Bodnár Gyöngyi (2012. április 2.)[5]

A Szatmári Magyar Hírlap elődjeit 1921-1990-ig a Szatmári Hírlap című szócikk foglalja össze. A Szatmári Hírlap-családnak két utódja lett, egyik a Szatmári Friss Újság 1990-től és a Szatmári Magyar Hírlap 2005-től.

Terjesztés

A napilap előfizetéses rendszerben, valamint szabad árus pontokon szerezhető be.

A Szatmári M. Hírlap és elődjei publicistáiból

Jegyzetek

  1. https://www.szatmar.ro/Augusztus_1jetol_megszunik_a_Szatmari_Magyar_Hirlap/hirek/66708
  2. Augusztus 1-jétől megszűnik a Szatmári Magyar Hírlap. Szatmár.ro (2014. július 28.) (Hozzáférés: 2018. szeptember 17.) arch
  3. Archivált másolat. [2012. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 8.)
  4. Archivált másolat. [2012. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 8.)
  5. Impresszum, Szatmári Magyar Hírlap, 2012. április 2.. [2013. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 2.)

Források

Kapcsolódó szócikkek