Szabó Iván (szobrász)
| Szabó Iván | |
| Született | Szabó Iván Jenő Lajos Tihamér 1913. július 1.[1][2] Budapest[3] |
| Elhunyt | 1998. február 11. (84 évesen)[1] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó Iván témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szabó Iván (született: Szabó Iván Jenő Lajos Tihamér) (Budapest, 1913. július 1. – Budapest, 1998. február 11.) magyar szobrászművész.
Életpályája
Budapesten született Szabó Jenő műépítész és Török Lídia gyermekeként.[4] 1933 és 1934 között a Közgazdasági Egyetemen, majd 1934 és 1939 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. Tanárai Kerényi Jenő, Bory Jenő és Tar István voltak, mestere pedig Medgyessy Ferenc, akinek a műtermében dolgozott. 1939-től a Százados úti művésztelep tagja. 1934-től a Szocialista Képzőművészek Csoportjának, 1939-ben házasságot kötött Budapesten Gábor Mór festőművész és Bessenyei Ilona lányával, Ilonával.[5] 1942-től a Képzőművészek Új Társasága tagja. Aktívan táncolt, külföldre járt az 1930-as évektől. A Muharay, majd 1948-tól a Honvéd Népi Együttes vezetője, koreográfusa volt. 1949 és 1952 között a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége főtitkára, majd elnökségi tagja volt. 1950 és 1981 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanáraként működött. 1954-ben alapítója a mártélyi főiskolai telepnek. 1954-től a Vásárhelyi Őszi Tárlatok szervezője volt [Almási Gy. Bélával]. 1982-ben és 1986-ban a nyíregyháza-sóstói, 1985-től a mezőtúri telep munkájában vett részt. Tagja volt a Gulácsy Társaságnak.
Művészete, stílusa
Medgyessynél tanult meg az agyaggal, kővel dolgozni. Akárcsak Medgyessy, ő is a paraszti szépségideált emelte fel művészetével. A kő, a fa és a bronz mellett kedvelt anyaga a kerámia. Mesélő kedvét és balladai tömörítő hajlamát egyaránt kifejezte fa-sztéléin. Kerámiát Vásárhelyen kezdett készíteni (tálak, korsók). Az érmészettel az 1960-as évektől foglalkozott intenzíven. Emléket állított eszményképeinek (Munkácsy, Tornyai, Rudnay), növendékei érdeklődését is e téma felé fordította.
Díjai, elismerései
- 1948: Bolgár Népi Érdemrend;
- 1949, 1954: Munkácsy-díj;
- 1956: Tornyai-plakett;
- 1960: Bartók-plakett;
- 1964: SZOT-díj; 1967: érdemes művész;
- 1970: kiváló művész;
- 1981: Szocialista Magyarországért Érdemrend.
Egyéni kiállításai
- 1941 • Műbarát
- 1946 • Szabadszervezet I. székh., (kat.), Budapest
- 1948 • Fényes Adolf Terem, Budapest [Szentiványi Lajossal]
- 1957 • Műcsarnok, Budapest • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely (kat.)
- 1965 • Déri Múzeum, Debrecen
- 1967 • Műcsarnok, Budapest • Móra Ferenc Múzeum, Szeged
- 1968 • Bécs
- 1969 • Janus Pannonius Múzeum, Pécs (kat.)
- 1970 • Kulturális Kapcsolatok Intézete (kat.)
- 1971 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
- 1972 • Déri Múzeum, Debrecen
- 1973 • Urbino • Málta
- 1975 • Fém és cserép kiállítás, Medgyessy Terem, Hódmezővásárhely
- 1976 • Fővárosi Művelődési Ház, Budapest
- 1979 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
- 1981 • Jósa András Múzeum, Nyíregyháza
- 1982 • Déri Múzeum, Debrecen
- 1983 • Vigadó Galéria, Budapest (gyűjt. kat.)
- 1985 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
- 1991 • Gulácsy Galéria, Budapest [Bencze Lászlóval]
- 1993 • Ráday Múzeum, Kecskemét • Gulácsy Galéria, Budapest
- 1995 • Jósa András Múzeum, Nyíregyháza (gyűjt. kat.)
- 1996 • Déri Múzeum, Debrecen.
Válogatott csoportos kiállításai
- 1946 • Rippl-Rónai Társaság kiállítása, Magyar Képzőművészekért, Budapest
- 1948 • Stockholmi magyar kiállítás, Stockholm • Száz magyar művész alkotásai, Fővárosi Képtár, Budapest • Magyar Grafika 100 éve, Budapest
- 1950-től • Magyar Képzőművészeti kiállítások, Műcsarnok, Budapest
- 1954-től évente • Vásárhelyi Őszi Tárlatok, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
- 1966 • Magyar szobrászat 1920-45. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
- 1969, 1974, 1991 • II., IV., XII. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs
- 1974-től • Balatoni nyári tárlatok
- 1975 • III. Nemzetközi Szobrász Biennálé, Budapest • Olasz ösztöndíjasok kiállítása, Perugia
- 1976-tól • Szegedi és debreceni nyári tárlatok
- 1978 • Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest
- 1982, 1986 • Nyíregyháza-sóstói művésztelep kiállításai, Nyíregyháza
- 1993 • Modern magyar éremművészet a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- 1994 • FIDEM '94, Dorottya u. Galéria, Budapest
- 1997 • Pataky Galéria, Budapest
Köztéren látható művei
- Centenáriumi emléktábla (kődombormű, 1948, HM)
- Bolgár hősök emlékműve (1950, Harkányfürdő)
- Dombormű (1951, a Phylaxia gyár oldalán)
- Sportlovasnő (alumínium, 1954, a Mezőgazdasági kiállításon, majd Kiskunhalason)
- Arab ló (bronz, 1956, Bábolna)
- Népi táncosok (alumínium, 1956, Népstadion)
- Gerelyes lány (bronz, 1958, Vasas pálya)
- Anya gyermekkel (mészkő, 1960, Hódmezővásárhely)
- Petőfi (kő fülkeszobor, 1961, Debrecen, Csokonai Színház)
- Leányalak (1962, Gödöllő, Ganz Áramszolgáltató)
- Fekvő nő (1962, Zalaegerszeg, kórház)
- Kinizsi (lovasszobor, 1964, Nagyvázsony)
- Éneklő lány (1964, Kecskemét, Zenegimnázium)
- Leány almával (kő, 1964, Nyíracsád)
- kétalakos kompozíció (1965, Kalocsa, autóbusz pu.)
- Tavasz (ruskicai márvány, 1967, Filmlabor)
- Babits Mihály (vörösmárvány portré, 1965, Budai vár)
- Játszó csikók (bronz, 1971, Hódmezővásárhely)
- Krúdy Gyula (relief, Várpalota)
- Kuruc (sztélé, 1967, Lébénymiklós)
- Budai önkéntes ezred emlékműve (bronz dombormű, 1967, Vérmező)
- Írókázó nő (haraszti mészkő, 1967, Pécsvárad, Gimnázium)
- Oláh Gábor (bronz emléktábla, 1968, Debrecen)
- Tinódi-emlékmű (bronz, 1970, Sárvár)
- Lenin (mészkő, 1970, Hódmezővásárhely, 1991-ben elmozdítva)
- Játszó csikók (bronz, 1971, Hódmezővásárhely)
- Játszó kecske (1971, Csepel)
- Kádár Béla (bronz portré, 1977, Budapest, Bródy S. utca)
- Penza emlékmű (1975, Békéscsaba)
- Rábai Miklós (mellszobor, 1976, Állami Népiegyüttes palotája)
- Medgyessy Ferenc (bronz emléktábla, 1981, Százados úti műterem)
- Petőfi, Kinizsi (utcanév táblák, 1960, Hódmezővásárhely)
- Kodály Zoltán és Bethlen Gábor (bronz reliefek, utcanév táblák, 1986, Nyíregyháza)
- Hont Ferenc, Réti József, Muharay Elemér, Hadnagy László, Kittenberger Kálmán síremlékei, 1970-1980 között, Farkasréti temető)
- Bicinia (kő, 1980, Budapest, Bogdánffy u. Iskola)
- Térdeplő nő (ruskicai márvány, 1983, Budakeszi út 51.).
Művei közgyűjteményekben
- Déri Múzeum, Debrecen
- Jósa András Múzeum, Nyíregyháza
- Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- Szombathelyi Képtár, Szombathely
- Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely.
Irodalom
- D. M.: a hét kiállításai, Világ, 1948. április 27.
- Papp O.: Képzőművészeti szemle. Két fiatal művész, Valóság, 1948. május 17.
- Szegi P.: (kat. bev., Fényes Adolf Terem, 1948)
- Z. Gács Gy.: (kat. bev., Műcsarnok, 1957)
- Szabó E.: Műterem, Tiszatáj, 1961/9.
- Szíj R.: Szabó Iván Babits ábrázolásai, Művészet, 1966/3.
- Kovács Gy.: Érzelem és állítás, Művészet, 1966/2.
- Szíj R.: Szabó Iván, az Alföld Képcsarnoka, Alföld, 1967/4.
- D. Fehér Zs.: Szabó Iván, Művészet, 1967/1.
- Rétfalvi S.: Szabó Iván, Jelenkor, 1969
- Hárs É.: Szabó Iván (kat. bev., Pécs, 1969)
- R. M.: (kat. bev., Budapest, 1970)
- Dömötör J.: Szabó Iván, Tiszatáj, 1970/4.
- Dömötör J.: Vásárhely szobrai, Hódmezővásárhely, 1973
- Grezsa F.: Műteremlátogatás Szabó Ivánnál, Tiszatáj, 1978
- Sz. Kürti K.: Köztéri szobrok és épületdíszítő alkotások Debrecenben és Hajdú-Biharban, Debrecen, 1977
- D. Fehér Zs.: Szabó Iván (kat. bev., Vigadó, 1983)
- Tóth A.: Szabó Iván, 20. századi magyar festészet és szobrászat, Budapest, 1986
- Bodri F.: Szabó Iván rajzai alá, Tiszatáj, 1989/2.
- Kovács P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1990
- L. Kovásznai: V. Modern magyar éremművészet I., Budapest, 1993
- Muraközy Á.: Szabó Iván Munkácsy-díjas szobrász kiállítása a Jósa András Múzeumban (kat. bev., Nyíregyháza, 1996).
- Kővágó Zsuzsa: Szabó Iván emlékezete. Tánctudományi Tanulmányok, 1998/1999. 35-42.
- Kővágó Zsuzsa: Próbáltam valahogy megérteni a világot: Szabó Iván emlékei 1. Táncművészet, 1983. 12. sz. 16-19.
- Kővágó Zsuzsa: Próbáltam valahogy megérteni a világot: Szabó Iván emlékei 2. 1984. 1. sz. 18-21.
- Körtvélyes Géza: Szabó Iván kiállítása: A táncokról. Táncművészet, 1983. 12. sz. 14-15.
- Vitányi Iván: Szabó Iván (1913-1998). Táncművészet, 1998. 1. sz. 7.
- Novák Ferenc: Szabó Iván (1913-1998). Táncművészet, 1998. 1. sz. 7.
Jegyzetek
- ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ The Fine Art Archive
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ Szabó Jenő és Török Lídia házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1358/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 28.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest X. kerületi polgári házassági akv. 331/1939. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 28.)
Források
- Artportál[halott link] A szócikket Sz. Kürti Katalin írta.
- Tiszatáj 11. évf. 19. sz. 1965 p. 865-868. http://tiszataj.bibl.u-szeged.hu/3905/1/tiszataj_1965_011_865-868.pdf
