Sz. Szigethy Vilmos
| Sz. Szigethy Vilmos | |
| Élete | |
| Született | 1877. március 9. Gyorok, .svg){kind=small} |
| Elhunyt | 1956. február 18. (78 évesen) Szeged,  |
| Nemzetiség | magyar |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfajok | humoreszkek, elbeszélések |
| Első műve | Mesék a nagygyerekeknek (1902) |
Sz. Szigethy Vilmos (Gyorok, 1877. március 9. – Szeged, 1956. február 18.) magyar író, költő, újságíró. Juhász Gyula felfedezője, József Attila pártfogója.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Tanulmányait Nagybecskereken kezdte. 1895-től nagybecskereki Torontál munkatársa. 1898-ban a Köszörűs szerkesztője volt. Az alkalmi élclap a Nagybecskereki Kerékpáregylet farsangi víg estélyén jelent meg. Mindössze három számáról tudunk. Példányai eltűntek, nem lehetett megszerezni őket.1900-tól pedig a Szegedi Naplónál dolgozott Békefi Antal tanácsára, de írásait a Szeged és Vidéke, a Szegedi Híradó és a Délmagyarország is közzétette. 1903-1950 között Szegeden főlevéltáros volt. Levéltárosi érdeme, hogy ő készítette az egyik első levéltári segédletet Szegeden - az általa fontosnak tartott témakörökre, többnyire a kulturális életre vonatkozó tanácsi iratok levéltári számait egy füzetbe, az ún. „Csízió"-ba bevezette. Tárcacikkeket írt vidéki lapokba. A vidéki városi hivatalnokvilág alakjait mintázta novelláiban és humoreszkjeiben. Ő fedezte fel Juhász Gyulát, a fiatal József Attilát is bátorította. József Attila neki ajánlotta Ősapám című, 1922-ben írt versét. Neve szerepel a Radó-Dettre szerkesztette Vajdasági magyar írók Almanachjában, a Vagyunkban és a Délvidék elbeszélők című novellaantológiában. A jugoszláviai magyar irodalommal az 1930-as években vette fel a szorosabb kapcsolatot. Írásai olvashatók a Kalangyában is. Péter László húsz kötetnyi kiadatlan művét említi.
Művei [szerkesztés]
- Nebáncsvirág. versek (Nagybecskerek,1897)
- A trubadúr a királykisasszonynak. versek (Nagybecskerek, 1900)
- Mesék a nagygyerekeknek. (Szeged, 1902)
- A közigazgatási majom. humoreszkek (Szeged,1906)
- A vármegyéből. elbeszélések (Budapest, 1908)
- Árvízünnepre. versek (Szeged, 1909)
- Bőrszobor. kabaré (Szeged, 1918)
- Szeged. Magyar Városok Monográfiája sorozat (Kiss Ferenc, Tonelli Sándor szerzőkkel, Budapest, 1927.)
- A régi Szegedből az ujba. krónika (Szeged, 1932)
- A vármegyeház kapujából. Sorok a régi torontáli urakról (Szabadka,1933)
- Torontáli fametszetek. művelődéstörténeti írások (Szeged, 1937)
- Őszi szántás. elbeszélések (Szeged, 1942)
- A szegedi kormányok pénzügyei (1942)
