Szász darázs
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg) |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Dolichovespula saxonica (Fabricius, 1793) |
A szász darázs (Dolichovespula saxonica) a rovarok (Insecta) osztályának a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjéhez, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjéhez és a valódi darazsak (Vespidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
A szász darázs elterjedési területe egész Európa, Szibéria és Észak-Amerika. Rendszeresen előfordul és gyakori.
Megjelenése [szerkesztés]
A szász darázs 1-1,8 centiméter hosszú. Meghatározása nehéz, mégis általánosan ismert. Németországban a padlások és kerti házak jellegzetes darazsa. Sajnos az emberek a szúrása miatti félelmükben fészkeikből igen sokat elpusztítanak, pedig a darazsak csupán akkor szúrnak, ha veszélyben érzik magukat. Fullánkjuk más felépítésű, mint a méheké. Az utóbbiak meleg vérű élőlény testébe szúrva elpusztulnak, mert horgas végű fullánkjuk megakad, és kihúzáskor kitépődik a méh testéből. Ezzel szemben a darazsak fullánkján nincs horog, az állat a szúrás után könnyen kihúzhatja.
Életmódja [szerkesztés]
A szász darázs kultúrterületek és erdők lakója. Tápláléka rovarokból és pókokból áll.
Szaporodása [szerkesztés]
A telet csak a megtermékenyített fiatal nőstények élik túl, melyek tavasszal padláson vagy védett lombkorona alatt építik meg gömbölyű, szürke fészküket.
Forrás [szerkesztés]
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.
