Spartakus Szövetség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Spartacus Szövetség (németül Spartakusbund) 1918. november 11. és 1918. december 30. között fennálló radikális kommunista csoport, a német forradalmi baloldal egyik vezető szervezete. Vezetője Karl Liebknecht volt.

Rövid fennállása során fontos szerepet töltött be a munkás- és katonatanácsok forradalmi hajtóerejeként, elődszervezete volt Németország Kommunista Pártjának (KPD).

A szervezet névadója Spartacus római gladiátor, rabszolgafelkelés-vezér.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1915 márciusában jött létre az „Internacionálé-csoport”, mely az 1916. január 1-jei konferencián vette fel a „Spartacus-csoport” nevet. Ez politikai leveleket adott ki, melyek „Spartacus-levelek” néven váltak közismertté.

Kiemelt célja volt a Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) szervezetén belüli küzdelem az imperialista háború és a szociálsoviniszta pártvezetés ellen, illetve a forradalom előkészítése érdekében. 1917-ben megtartva politikai és ideológiai önállóságát az SPD-ből kiváló Németország Független Szociáldemokrata Pártjához (USPD) csatlakozott. Sokáig alábecsülte az önálló forradalmi párt jelentőségét. Lapja a A vörös zászló (Die Rote Fahne), melyet 1918. november 9-től adtak ki, egy polgári lap forradalmi kisajátításával.

A csoport Karl Liebknecht javaslatára 1918. november 11-én önállósult, és felvette a „Spartacus Szövetség” nevet.

Az 1918-as polgári forradalomban hatalomra került SPD-kormány ellen 1918 novemberében felkelést szerveztek.

1918. december 29-i konferenciája elhatározta a Spartacus Szövetség átalakulását, s 1918. december 30.–1919. január 1-jéig tartó alakuló kongresszusán létrejött Németország Kommunista Pártja, mely 1920 decemberéig a neve mellett zárójelben viselte a „Spartacus Szövetség” elnevezést is.[1]

1919 januárjában a kormány katonái leverték a kommunista felkelést, Karl Liebknechtet és Rosa Luxemburgot megölték.

Az 1919 márciusi berlini Spartacus-felkelést néhány nap alatt szintén leverték.

Ismertebb tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Forrás: Munkásmozgalom-történeti Lexikon (Kossuth Kiadó, 1976) 582. oldal.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Munkásmozgalom-történeti Lexikon (Kossuth Kiadó, 1976)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]