Seprődi János
Seprődi János | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1874. augusztus 15. Kibéd |
Elhunyt | 1923. március 6. (48 évesen) Kolozsvár |
Sírhely | Házsongárdi temető |
Gyermekei | Seprődi Anna |
Tevékenység | zenetörténész, folklorista |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Seprődi János (Kibéd, 1874. augusztus 15. – Kolozsvár, 1923. március 6.) erdélyi magyar zenetörténész, folklorista.
Életpályája
Középiskolai tanulmányait a székelyudvarhelyi Református Kollégiumban végezte (1894), magyar–latin szakos tanári diplomáját a kolozsvári egyetemen szerezte (1898). Mindvégig a kolozsvári Református Kollégiumban tanított (többek között éneket is).
1897 és 1911 között népzenét gyűjtött főleg szülőfalujában, illetőleg 1908 nyarán Kárpátalján. Magyar népzenegyűjtésének jelentős részét a Magyar Néprajzi Társaság folyóiratában, valamint énekkari feldolgozásban (Eredeti székely dalok, férfikarra, Erdélyi Múzeum, 1914) adta közre. Zenetörténészként értékes kéziratokat ismertetett, kritikusként pedig mélyrehatóan elemezte a magyar zenei élet időszerű problémáit. Az elemi és középiskolai nevelés kérdése is foglalkoztatta. Zenekritikákkal, sőt a Napkeletben (1921–22) színházi kritikákkal is jelentkezett. Számos írásában a református egyházi zene, kiváltképp az énekeskönyv kérdéseit boncolgatta. Az ő munkája nyomán jelent meg, saját előszavával az Egyházi énekeskönyv az erdélyi református egyházkerület használatára(Kolozsvár 1908)
A magyar zene sajátságainak megismeréséért és történeti kérdéseinek tisztázásáért végzett termékeny és sokoldalú munkássága révén a Bartók Béla és Kodály Zoltán nevével fémjelzett modern népzenetudomány úttörője volt. Kezdettől fogva legtöbb folklorisztikai vonatkozású írásában azt vallotta, hogy a legsürgősebb tennivaló a tudományos céllal és módszerrel folytatandó adatgyűjtés. Halaszthatatlannak tartotta a szomszéd- és a keleti rokon népek zenéjének vizsgálatát, a kölcsönhatások tanulmányozását. 1901 és 1913 között nyolc részletben közzétett Marosszék i dalgyűjteménye, melyben a megbízható adatközlésen túl számos helytálló elméleti-módszertani magyarázatot és kitűnő megfigyelést foglalt írásba, az 1940-es években és később megalkotott zenei falumonográfiák előhírnökének tekinthető. Fabó Bertalan A magyar népdal zenei fejlődése c., 1908-ban megjelent könyvéről írt, nagy feltűnést keltő bírálatában rámutatott az egész magyar zenetudomány akkori elmaradottságára és az elvégzendő kutatási feladatokra. Legidőtállóbb írásában a kibédi székely táncokat ismertette. Zenetörténeti munkái közül kiemelkedik a Kájoni-kódexről írt nagy jelentőségű tanulmánya, melyben Kájoni életéről és műveiről, elsősorban a kódex történetéről nyújtott részletes tájékoztatást, valamint kifogástalanul megfejtette a gyűjteményben levő dallamok hangjegyírását, az orgonatabulatúrás kottákat átírta a ma használatos ötvonalas rendszerbe.
Munkásságának egészét bemutató-értékelő kötet: Válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése (Bukarest, 1974) Almási István és Benkő András gondozásában, kettőjük és Lakatos István tanulmányával jelent meg.
Munkái (válogatás)
- Marosszéki dalgyűjtemény. I–VIII. (Ethnographia, 1901–13);
- A reformátusok próbaénekeskönyvének bírálata (Protestáns Szemle, 1904);
- Emlékirat a magyar zene ügyében (Budapest, 1906);
- Föladatok a magyar zene körül (Budapesti Szemle, 1906);
- A magyar népdal zenei fejlődése (Erdélyi Múzeum, 1908/5);
- A magyarországi református gymnásiumok énektanításának tervezete (Kolozsvár, 1908);
- Egyházi énekeskönyv az erdélyi református egyházkerület használatára (Kolozsvár, 1908);
- Marosszéki énekmondók (in: EME Emlékkönyv, Kolozsvár, 1906);
- A Kájoni-kódex irodalom- s zenetörténeti adalékai (Irodalomtörténeti Közlemények 1909);
- A középiskolai énektanítás (Magyar Paedagogia 1909);
- A népiskolai énektanítás főbb kérdései (Néptanítók Lapja, 1909);
- A székely táncokról (Erdélyi Múzeum, 1909/4);
- A magyar reformátusok énekeskönyve (Református Szemle, 1910);
- Liszt Ferenc első kolozsvári látogatása (Erdélyi Múzeum, 1911);
- A Batthyány-kódex jelentősége (in: EME Emlékkönyv, Kolozsvár, 1913);
- Magyar hatások a kisorosz zenében. (Ethnographia, 1915/1);
- Népköltési gyűjteményeink hiányai (Erdélyi Múzeum, 1915/4–6);
- Házasító dalok (Ethnographia 1916);
- Farkas Ödön hangfejlesztő elmélete. I–IX. (Erdélyi Szemle 1920);
- Virágének (in: Az Erdélyi Irodalmi Társaság Almanachja. Kolozsvár, 1922);
- Bartók Béla művészete (Pásztortűz 1924, ill. a cédulaanyaggal kiegészítve: Zenetudományi tanulmányok. Budapest, 1959).
Források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.
További információk
- Kovács Dezső: Seprődi János. Pásztortűz, 1923.
- Tavaszy Sándor: Seprődi János. Magyar Nép, 1923/12.
- Tárcza Bertalan: Emlékbeszéd Seprődi János felett. Magyar Dal, 1923/10.
- Kőműves Lajos: Seprődi János halálára. Keleti Újság, 1923/53.
- Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Seprődi János. Zenei Lexikon II. Budapest, 1931.
- Illyés Géza: Seprődi János. Református Szemle, 1933. 161–168; 1934. 5–13.
- Szabó T. Attila: Seprődi János és tudományos hagyatéka. Erdélyi Múzeum, 1943;
- Szabó T. Attila: Seprődi János, az ember és a tudós hagyatéka. A Hét, 1974/27.
- Benedek István: Az első erdélyi népzenekutató. Világosság, 1947. december 25.
- Szegő Júlia: Haladó hagyományaink. Aki a népművészet ügyéért a múltban síkraszállt: Seprődi János. Igazság, 1954. augusztus 30.
- Weissmann János: Seprődi János. Grove’s Dictionary of Music and Musicians VII. London 1954. *Demény János: Emlékezés Seprődi Jánosra, a magyar népzenekutatás úttörőjére. In: Sínek között. Budapest, 1957;
- Demény János: Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése. Tiszatáj, 1974/9. *Benkő András: Mit jelent nekünk Seprődi János munkássága? Művelődés 1958/3 (újraközölve: Kisajátított Művelődés. Antológia 1948–1967. Kolozsvár, 2001);
- Benkő András: Seprődi János, a zenepedagógus. Korunk, 1972/5;
- Benkő András: Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése. Új Élet, 1974/8. *Katona Szabó István: Seprődi János. Falvak Dolgozó Népe, 1971. január 27.;
- Katona Szabó István: Seprődi János. Új Élet, 1976/1.
- Ráduly János: Seprődi János élő emléke. Vörös Zászló 1972. május 7.
- Angi István: Méltó köszöntés. Utunk, 1974/20.
- Csire József: Modern zeneírásunk úttörője. A Hét, 1974/19.
- Nagy Tibor: Száz éve született Seprődi János, zenei anyanyelvünk újjászületésének megalapozója. Magyar Nemzet 1974. aug. 15.
- Sárosi Bálint: Seprődi János. Muzsika, 1974/10.
- Kacsó András: A székely tánckutatás Seprőditől napjainkig. Művelődés, 1974/11.
- Cseke Péter: Seprődi János szép emlékezete. Falvak Dolgozó Népe, 1974/27.
- Seprődi János. In: Brockhaus–Riemann: Zenei Lexikon. Szerk. Carl Dahlhaus és Hans Heinrich Eggebrecht. A magyar kiadás szerkesztője Boronkay Antal. III. kötet. Budapest, 1985. 350–351. *Benkő András: Mit jelent nekünk Seprődi János munkássága? In: Kisajátított művelődés. Antológia. Kolozsvár, 2001.
- Márta Szekeres – Farkas-Ferenc László: Seprődi János. In: The New Grove Dictionary of Music and Musicians. London 2001.
- Sárosi Bálint: Seprődi János (1874–1923). In: uő: Zenei anyanyelvünk. 2. kiadás. Budapest, 2003. 24–26.
- Almási István: A népzenekutató Seprődi János. In: uő: A népzene jegyében. Válogatott írások. Kolozsvár, 2009. 7–33.
- Seprődi János: Eredeti székely dalok (MEK)