Selyembokor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Selyembokor
Virágzata
Virágzata
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Angiospermatophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Tárnicsvirágúak (Gentianales)
Család: Meténgfélék (Apocynaceae)
Alcsalád: Selyemkórófélék (Asclepiadoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Asclepiadeae
Alnemzetség-
csoport
:
Asclepiadinae
Nemzetség: Selyemkóró (Asclepias)
Faj: A. curassavica
Tudományos név
Asclepias curassavica
L.
Szinonimák
  • Asclepias aurantiaca Salisb. [Illegitimate]
  • Asclepias bicolor Moench [Illegitimate]
  • Asclepias cubensis Wender.
  • Asclepias curassavica var. concolor Krug & Urb.
  • Asclepias curassavica f. flaviflora Tawada
  • Asclepias margaritacea Hoffmanns. ex Schult.
  • Asclepias nivea var. curassavica (L.) Kuntze
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Selyembokor témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Selyembokor témájú kategóriát.

A selyembokor, más néven selyemvirág[1] vagy kínaileander (Asclepias curassavica) a tárnicsvirágúak (Gentianales) rendjébe, ezen belül a meténgfélék (Apocynaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A selyembokor mint dísznövény és gyom egyaránt elterjedt; őshazája a trópusi Amerika. Mexikótól Argentínáig, majdnem minden közép- és dél-amerikai országban megtalálható, még a Karib-térség szigetein is. Ezt a növényfajt betelepítették Ázsia mérsékelt övi és trópusi országaiba, Afrikába, Ausztráliába, az Amerikai Egyesült Államok délkeleti államaiba és Hawaiiba, valamint egyéb csendes-óceáni szigetekre is.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A növény minden része bőséges mennyiségű tejnedvet tartalmaz. Ritka ágrendszerű félcserje, legfeljebb 120 centiméter magas, szárai kissé fásodók, gyéren ágasak. Levelei keresztben átellenesek. Levele 8-15 centiméter hosszú, 1-2 centiméter széles, mindkét végén kihegyezett, a színén sötétzöld, fonákján gyakran gyengén kékes árnyalatú. Virága körülbelül 1 centiméteres, 5 tagú; a szirmok narancsvörösek, hátratörtek, fölöttük sárga vagy narancsszínű mellékpárta helyezkedik el, amely rövid oszlopból és 5, zacskó alakú szegmensből áll, utóbbiak 1-1, a virág közepe felé görbült fogat viselnek. A virágok hajtásvégi ernyőkben fejlődnek. Termése keskeny-szivar alakú, legfeljebb 15 centiméter hosszú, kettesével, terpedten áll. A magokat fehér, selymes szőrüstök borítja.

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magszőrök túl simák és törékenyek ahhoz, hogy felhasználhatók legyenek. A növény rettegett gyom, mivel gyorsan terjed, és annyira mérgező, hogy állatok nemigen nyúlnak hozzá. Csupán néhány lepkefaj, köztük a Danaus chrysippus hernyói is, falják leveleit, ezáltal maguk is mérgezővé válnak. Pillangóik a virágokat is gyakran látogatják: nektárt kutatva a mellékpártába dugják pödörnyelvüket, amelyre virágporcsomók is rátapadnak, majd más virágokra átviszik.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Priszter Szaniszló. Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó, 225, 307. oldal ISBN 963 9121 22 3 (1999)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]