Selyembokor
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Virágzata
| ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Asclepias curassavica L. | ||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Selyembokor témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Selyembokor témájú médiaállományokat és Selyembokor témájú kategóriát. |
A selyembokor, más néven selyemvirág[1] vagy kínaileander (Asclepias curassavica) a tárnicsvirágúak (Gentianales) rendjébe, ezen belül a meténgfélék (Apocynaceae) családjába tartozó faj.
Előfordulása[szerkesztés]
A selyembokor mint dísznövény és gyom egyaránt elterjedt; őshazája a trópusi Amerika. Mexikótól Argentínáig, majdnem minden közép- és dél-amerikai országban megtalálható, még a Karib-térség szigetein is. Ezt a növényfajt betelepítették Ázsia mérsékelt övi és trópusi országaiba, Afrikába, Ausztráliába, az Amerikai Egyesült Államok délkeleti államaiba és Hawaiiba, valamint egyéb csendes-óceáni szigetekre is.
Megjelenése[szerkesztés]
A növény minden része bőséges mennyiségű tejnedvet tartalmaz. Ritka ágrendszerű félcserje, legfeljebb 120 centiméter magas, szárai kissé fásodók, gyéren ágasak. Levelei keresztben átellenesek. Levele 8-15 centiméter hosszú, 1-2 centiméter széles, mindkét végén kihegyezett, a színén sötétzöld, fonákján gyakran gyengén kékes árnyalatú. Virága körülbelül 1 centiméteres, 5 tagú; a szirmok narancsvörösek, hátratörtek, fölöttük sárga vagy narancsszínű mellékpárta helyezkedik el, amely rövid oszlopból és 5, zacskó alakú szegmensből áll, utóbbiak 1-1, a virág közepe felé görbült fogat viselnek. A virágok hajtásvégi ernyőkben fejlődnek. Termése keskeny-szivar alakú, legfeljebb 15 centiméter hosszú, kettesével, terpedten áll. A magokat fehér, selymes szőrüstök borítja.
Egyéb[szerkesztés]
A magszőrök túl simák és törékenyek ahhoz, hogy felhasználhatók legyenek. A növény rettegett gyom, mivel gyorsan terjed, és annyira mérgező, hogy állatok nemigen nyúlnak hozzá. Csupán néhány lepkefaj, köztük a Danaus chrysippus hernyói is, falják leveleit, ezáltal maguk is mérgezővé válnak. Pillangóik a virágokat is gyakran látogatják: nektárt kutatva a mellékpártába dugják pödörnyelvüket, amelyre virágporcsomók is rátapadnak, majd más virágokra átviszik.
Képek[szerkesztés]
-
a növény -
-
-
virágzatai -
-
-
-
a termesztett 'Silky Gold' virágai -
levelei -
a termesztett 'Silky Red' levelei -
magvai -
mag selymes szőrüstökkel -
-
rajz a növényről
-01.JPG)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 225., 307. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
Források[szerkesztés]
- Jean G. Rohwer: A trópusok növényei. Szerk. D. Nagy Éva, ford. Lászay György. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. = Természetkalauz, ISBN 9635476221
- http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-2654713
- http://www.ars-grin.gov/cgi-bin/npgs/html/taxon.pl?4469 - USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Asclepias curassavica L. in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 07-Oct-06.
