Sedani csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sedani csata
Karte zur Schlacht bei Sedan (01.09.1870).jpg
A csapatok elhelyezkedése szeptember 1-jén.

Konfliktus Porosz–francia háború
Időpont 1870. szeptember 1.
Helyszín Sedan, Franciaország
Eredmény Döntő porosz győzelem
Szemben álló felek
Flag of Prussia 1892-1918.svg Poroszország
Flag of Bavaria (striped).svg Bajorország
Flag of France.svg Franciaország
Parancsnokok
Flag of Prussia 1892-1918.svg  I. Vilmos császár
Flag of Prussia 1892-1918.svg  id. Helmuth von Moltke tábornok
Flag of Bavaria (striped).svg Ludwig Freiherr von der Tann tábornok
Flag of France.svg III. Napóleon császár
Flag of France.svg Patrice MacMahon tábornok
Flag of France.svg Auguste-Alexandre Ducrot tábornok
Szemben álló erők
200 000 fő
774 ágyú
120 000 fő
564 ágyú
Veszteségek
2 320 halott
5 980 sebesült
700 eltűnt
3 000 halott
14 000 sebesült
21 000 hadifogoly
82 000 megadta magát
é. sz. 49° 42′ 00″, k. h. 4° 56′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 42′ 00″, k. h. 4° 56′ 40″

A sedani csata a porosz–francia háború legfontosabb csatája volt, melyben egy teljes francia hadsereg semmisült meg, és adta meg magát a poroszoknak a francia császárral, III. Napóleonnal együtt. Császáruk nélkül a Második Francia Császárság összeomlott, a birodalmi kormány szétesett, helyére egy vértelen forradalomban visszaállt a köztársaság, mely még öt hónapig folytatta a háborút, majd Párizs ostroma után kapitulált.

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A háború kitörése óta a porosz hadsereg számos kisebb-nagyobb győzelmet aratott a franciák felett, Elzász és Lotaringia területén (wissembourgi csata, wörthi csata, strasbourg-i csata), beszorítva őket Lotaringia fővárosába, Metzbe, ahol a porosz–német szövetséges hadsereg könnyen bekeríthette és elfoghatta őket. A francia hadvezetés mindenáron fel akarta menteni a várost, erre a célra pedig a Patrice de Mac-Mahon vezette châlons-i hadsereget bízták meg, amit maga a francia császár, III. Napóleon is elkísért. A sereg kifáradt a sok meneteléstől, ráadásul Metz elérése előtt beleszaladt a Moltke vezette harmadik, illetve Meuse hadseregbe, és kisebb vereséget szenvedett tőlük Beaumontnál, augusztus 30-án (bár a porosz veszteségek súlyosabbak voltak). A franciák Sedanba vonultak vissza, hogy kipihenjék a menetelést és a csatát.

A csata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A porosz bekerítés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Moltke arra számított, hogy a francia csapatoknak már nincs elég erejük ahhoz, hogy elmeneküljenek, mielőtt bekerítené őket, ami inkább optimista, mint realista elképzelés volt, ennek ellenére a terv tökéletesen sikerült. A franciák esetleg elmenekülhettek, azonban visszavonulás közben nem tudtak volna védekezni, ráadásul Sedan vára valamint a környéken lévő dombok és erdők ideálisak voltak egy támadással szemben. A porosz-bajor sereg három részre oszlott. A legnagyobbik észak felől közelítette meg a várost, egy kisebb, főleg bajor seregrész kelet felől támadott, míg a legkisebb átkelt a Meuse folyón és délről állta el a franciák visszavonulási útvonalát. A porosz gyűrű ezzel bezárult.

A francia kitörési kísérlet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

III. Napóleon utasította Mac-Mahont, hogy törjön ki a bekerítésből, erre egyedül egy La Moncelle nevű község környékén volt lehetőség, a bajorok balszárnyán a várostól keletre. A porosz-bajor vezérkar szintén kulcsfontosságúnak tekintette a falut, ez volt az egyik hely, ahol esélyük volt az áttörésre. von der Tann tábornok vezetésével itt indult meg az első porosz támadás, a La Moncelletől délre fekvő Bazaille városa ellen. Ez vezetett a csata első szakaszához, mely reggel 6-tól 11-ig tartott, mikor már a franciák nem bírták a gyalogsággal együtt mozgó német tüzérség heves tüzét.

A porosz-bajor támadás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kitörési kísérletben megsérült a francia főparancsnok is, aki ezután átadta az irányítást Auguste-Alexandre Ducrotnak, aki visszarendelte a La Moncelle-t és Bazaille-t támadó csapatokat. Ezután indult meg az általános porosz-bajor roham északról, északkeletről és keletről kiújultan egyszerre. A franciák nem tudtak a folyón túlra visszavonulni az utat elzáró porosz egységek miatt, akik minden fronton vereséget szenvedtek és az úgynevezett Bois de la Garenne erdős részre szorultak vissza, kimerülten, erősen megfogyatkozva és mindenhonnan bekerítve. Szeptember 2-án III. Napóleon császár parancsot adott a fehér zászló felhúzására, feladva magát és a teljes châlons-i hadsereget.

Következmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A császár hadifogságba került, majd száműzetésbe küldték Angliába. Nélküle a Második Francia Császárság kormánya is összeomlott, helyére ismét köztársasági kormány került. A harmadik porosz, és a Meuse hadsereg akadálytalanul folytatta útját Párizs felé, ahol egy döntő csatában azt is elfoglalták.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sedani csata témájú médiaállományokat.