Sebess Dénes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sebess Dénes
1918-ban igazságügyi államtitkárként
1918-ban igazságügyi államtitkárként
Született1869. október 9.
Marosvásárhely
Elhunyt1945. január 26. (75 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1901. október 26. – 1906. július 23.)
  • a magyar felsőház tagja (1927–1935)
SírhelyeFarkasréti temető (610-111. templomi fülke)[2][3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Sebess Dénes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Zilahi Sebess Dénes (Marosvásárhely, 1869. október 9.Budapest, Kőbánya, 1945. január 26.)[4] politikus, író, igazságügyminisztériumi államtitkár.

Életrajza[szerkesztés]

Sebess János és Sipos Karolina fia. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a jogot a budapesti egyetemen, ahol 1896-ban jogi doktori oklevelet nyert, amivel bírói hivatást választott. 1897 szeptemberében Marosvásárhelyt ügyvédi vizsgát tett. 1896-ban a Kemény Zsigmond irodalmi társaság rendes tagjává választotta. 1901-ben a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt színeiben országgyűlési képviselő lett, majd 1905-ben és 1906-ban ismét megválasztották. 1906-ban ítélőtáblai bíró lett, amely tisztségben az Igazságügyi Minisztérium telekkönyvi osztályának vezetője lett. 1909-től tanácselnök a budapesti táblán.

1916-ban földreform törvényt szerkesztett, majd a következő évben igazságügyi államtitkár lett. 1918-ban lemondott az állásáról és a Magyar Földhitelintézet jogügyi igazgatója lett. Később részt vett a békekonferenciákon és élesen bírálta a környező államok földreform törvényeit. Az 1918-as Székely Nemzeti Tanács egyik alapító tagja volt.

Az uralkodó 1918-ban a Lipót-renddel tüntette ki. 1927 és 1935 között felsőházi tag volt. Halálát végelgyengülés okozta. Felesége Kaczik Amália volt.

Művei[szerkesztés]

  • A székelység pusztulása (Marosvásárhely, 1902)
  • Adatok a magyar agrárpolitikához a jobbágyság felszabadítása után (Bp., 1908)
  • Földbirtokjogi törvényjavaslatok és azok indokolása (Bp., 1916)
  • Az új agrárdemokráciák (Bp., 1925)
  • Két Magyarország PDF (Bp., 1931)
  • Magyar agrárrevolúciók, 1902-1932 (Bp., 1933)
  • Magyar birtokrendezés, Erdélyi birtokrendezés
  • Magyar telekkönyvi jog
  • A kisbirtok és a készülő polgári törvénykönyv
  • Új-Románia földbirtok politikája Erdélyben
  • Die Agrarreform in Ungarn

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  4. Halálesete bejegyezve a Bp. X. ker. állami halotti akv. 1679/1945. folyószáma alatt.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Bp., Béta Irodalmi Rt., 1937.
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1932.
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.