Schöber Emil

Schöber Emil (Kapnikbánya, 1860. március 3. – Debrecen, 1937. szeptember 18.) bölcseleti doktor, főgimnáziumi tanár, erdélyi magyar természettudományi szakíró.

Életútja, munkássága

Schöber Ignác királyi bányatanácsos fia. Selmecbányán 1879-ben tett érettségi vizsgálatot, a kolozsvári egyetemen 1883-ban szerzett természetrajz–földrajz szakos tanári, majd 1885-ben bölcsészdoktori oklevelet. 1886-tól Szatmárnémetiben tanított a Római Katolikus Főgimnáziumban, a világháború éveiben a tanítóképzőben, 1919-től a Református Főgimnáziumban is. 1936-tól Debrecenben élt.

A szatmárnémeti Kölcsey Kör múzeumi szakosztályában rendszeres tudománynépszerűsítő előadásokat tartott, jól használható tankönyvet írt. Szaktanulmányait (A szájtátóhalak /Cyaloatoni/ és a halak /Pisces/ általános jellemzése) a katolikus gimnázium évkönyvei közölték. Az 1920-as években a Cimbora gyermeklapnak is munkatársa volt. Sokoldalúságát jellemzi, hogy Szatmárnémeti tégla- és cserépgyára az általa kidolgozott műszaki eljárás alapján termelt. Ezenkívül hetente két délután egy helyi fazekasmester (Sztan­kai Ignác) műhelyében a szatmári táj népművészeti elemeit őrző, maga tervezte és korongolta kerámiát, művészi intarziás dobozokat készített.

Kötetei

• Ásványhatározó (Szatmárnémeti, 1896);
• Ásványtani gyakorlatok középiskolák és tanítóképző intézetek használatára (Szatmárnémeti, 1896);
• Növénytan (Szatmárnémeti, 1901);
• A talajjavításról (Szatmárnémeti, é. n.).

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Bura László: Schöber Emil. Szatmári Hírlap, 1974. április 6.
• Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.