Kölcsey Kör

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kölcsey Kör 1892-ben alakult Szatmárnémetiben; az első világháború folyamán megszakadt tevékenységét egy 1925-ben engedélyezett új alapszabály alapján folytatta.

Története[szerkesztés]

Gazdag könyvtára az 1920-as évek elejétől a Református Főgimnázium könyvtártermében lelt otthonra, ott őrizték a Kölcsey-relikviákat is, melyek később a helyi múzeumba kerültek. Az 1930-as években rendszeresen tartottak irodalmi esteket, ismeretterjesztő előadásokat.

1942-ben a református templom mellett újra felállították névadójuk annak idején a román hatóságok által eltávolított és megcsonkított – mementóként fej nélkül hagyott – mellszobrát. Ezt a szobrot azonban a román kommunista rendszer sem tűrte meg.

1957-ben a Szatmári Állami Magyar Színház művészeinek közreműködésével irodalmi estet rendeztek a költő emlékére. Ugyanebben az évben a fennállásának 400 éves jubileumát ünneplő 3. számú magyar középiskola Kölcsey Ferenc nevét vette fel, s ezt az 1961-es átszervezésig meg is tartotta. Később a költő nevét az egyesület és az iskola helyett három évtizeden át csak a líceum irodalmi köre őrizte.

1990-ben a Kölcsey Kör újjáalakult Ligeti László tanár vezetése alatt. Kezdeményezésére leplezték le 1991. augusztus 25-én az új Kölcsey-szobrot, Lakatos Pál szobrászművész alkotását. A magyar elméleti líceum ekkor s 1991 őszétől hivatalosan is újra felvette a Kölcsey Ferenc nevet.

Források[szerkesztés]

Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0  

További információk[szerkesztés]

  • Ligeti L. Zoltán: A szatmári Kölcsey Kör történetéből. Korunk, 1991/10.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]