Sajóvelezdi vár
| Sajóvelezdi vár | |
| Ország |  Magyarország |
| Mai település | Sajóvelezd |
| Tszf. magasság | 310 m |
| Épült | 11-14. század |
| Elhagyták | 1578 (törökök lerombolták) |
| Állapota | elpusztult |
| Építőanyaga | (részben) kő |
| Elhelyezkedése | |
 Sajóvelezdi vár
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 48° 16′ 17″, k. h. 20° 26′ 13″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 17″, k. h. 20° 26′ 13″ | |
A Sajóvelezdi vár mára elpusztult vár a Upponyi-hegység északi lejtőjén, Sajóvelezd közelében
Elhelyezkedése
Sajóvelezdtől 1 kilométerre nyugatra, Putnoktól 2 kilométerre délre található a várnak otthont adó 310 méter magas Vár-tető, mely 150 méterrel emelkedik a Sajó és a Királd-patak síksága fölé.
Története
A várat vélhetően a falu birtokosai, a Hont-Pázmány nemzetség tagjai építették.1294 előtt Miklós fia Atya birtokolta a környéket, ki magtalanul hunyt el. 1404-ben az e nemzetséghez tartozó Kövér család vára állt a település közelében, mely települést Váraljának is nevezték. A 15. század közepén a huszitákat kedvelő vár úr, Kövér György átadta a várat a huszitáknak, akik Mátyás király 1460. augusztus 26.-i megérkezése előtt, elhagyták a kicsiny erősséget.Velezdi Kövér György, hűségesküvel behódolt Mátyás királynak. 1578-ban a törökök lerombolták.[1]
Feltárása
A várban régészeti feltárás nem történt. Felmérését Dobosy László végezte el. Északkeleti és nyugati részén egy-egy bevágás található, melyek a fal alá is behatolnak. Ezek valószínűleg modern kincskeresők munkái.
Leírása
A hegy északi oldala meredek sziklafal, déli oldala lankásabb. Kelet felé a gerinc lassan ereszkedik az egykori Váralja felé, ahol ma a Putnok, Putnok-Bányatelep, Királd és Sajóvelezd felé haladó utak találkoznak. Nyugatról összefügg a Bátor-heggyel. Az északi oldalon régebben kőbánya működött. A vár kelet-nyugat irányban 35 méter hosszú, nyugati részén 24, keletin 15 méteres szélességgel. A nyugati részén kiemelkedő földkupacok alatt valószínűleg falmaradványok találhatóak. Csak a nyugati oldalon lévő bevágásnál láthatóak falmaradványok. A fal lapos homokkőből készült és rossz minőségű habarccsal kötötték meg.
A vár nyugat felől volt megközelíthető, így ott egy 3-4 méter mély, helyenként függőleges falú, ívelt árok vágja át a gerincet. Feltehetőleg itt voltak a legmagasabbak a vár épületei is. Ettől 48 méterre nyugatra egy újabb, 3-4 méter mély, de részben már feltöltött árok húzódik. Innen nyugatra egy 18 méter széles terasz fekszik, melyet rendszertelenül elhelyezett 3-4 méter széles, 0,5-1 méter mély gödrök tesznek nehezen járhatóvá.
Jegyzetek
- ↑ Községünk történeti áttekintése. Sajóvelezd községi önkormányzat gazdasági programja. [2013. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 22.)
Források
- Sajóvelezd vára a Történelmi Magyarország várai c. honlapon
- Dobosy László: Várak, várhelyek és őrhelyek Ózd környékén, Hermann Ottó Múzeum, Miskolc, 1975 (pdf)
