Sajómercsei vár
| Sajómercsei vár | |
| Ország | |
| Mai település | Sajómercse |
| Tengerszint feletti magasság | 378 m |
|
|
|
| Épült | ? |
| Elhagyták | ? |
| Állapota | elpusztult |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 48° 14′ 16″, k. h. 20° 25′ 26″ | |
| é. sz. 48° 14′ 16″, k. h. 20° 25′ 26″ | |
A aajómercsei vár mára elpusztult vár a Upponyi-hegység északi lejtőjén, Sajómercse közelében
Tartalomjegyzék |
Elhelyezkedése [szerkesztés]
A vár a falu központjától kb. két kilométerre délkeletre fekszik a Várhegynek vagy Koloska-tetőnek nevezett 378 méter magas kiemelkedésen.
Története [szerkesztés]
A várról a fennmaradt oklevelek nem tesznek említést. Első említése csak 1864-ből származik. Területén korongolt, benyomott egyenesekkel díszített kerámiatöredékek kerültek elő, ám ezek nem elegendőek a maradványok datálásához.
Feltárása [szerkesztés]
A várat régészeti ásatás még nem tárta fel. Elsőként Dobosy László írta le és készítette el vázlatos felmérését.
Leírása [szerkesztés]
A nyugatról és délről meredek orom, melyen a vár fekszik kelet felől egy letörés után lankásabb lefutásban folytatódik. Északi oldala egy keskeny gerinccel kapcsolódik a Marcsei-völgyet határoló vonulathoz.
Területén falak nem maradtak fenn. A vár központjánál 7-9 méterrel alacsonyabban a terület kétharmadát egy mesterséges árok veszi körbe. Az árok a könnyebben támadható északi oldalon a legmélyebb. Az itt húzódó gerincet az árokkal átvágták, mögé a kiszedett földből sáncot emeltek. Ahol hiányzik, ott egy terasz található, mely valószínűleg az árok utólagos feltöltésével készült. A vár központja 26X9 méter, alakja lekerekített sarkú téglalapra emlékeztet. A vár északi oldalában egy öt és egy nyolc méter hosszú alagút indul a központ felé utóbbi öt méter után kétfelé ágazik. Az alagutak előtt az árok a kiszedett földdel van feltöltve. Ezek valószínűleg egykori kincskeresők járatai.
Források [szerkesztés]
- Sajómercse vára a Történelmi Magyarország várai c. honlapon
- Dobosy László: Várak, várhelyek és őrhelyek Ózd környékén, Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 1975 (pdf)
|
|||||

