Latorvár (Sály)
| Latorvár | |
| Ország | |
| Mai település | Sály |
| Tengerszint feletti magasság | 206 m |
|
|
|
| Épült | 12. század vége - 13. század eleje |
| Elhagyták | 14. század (?) (elhagyták) |
| Állapota | csekély rom |
| Típusa | erődített lakótorony |
| Építőanyaga | kő |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 47° 58′ 41″, k. h. 20° 38′ 29″ | |
| é. sz. 47° 58′ 41″, k. h. 20° 38′ 29″ | |
Latorvár mára elpusztult vár a Bükk-hegység déli oldalán, Sály közelében.
Tartalomjegyzék |
Elhelyezkedése[szerkesztés]
A Sálytól 4 km-re északnyugatra fekvő Latorvár-tetőn három egymás közvetlen közelébe épült erősség található. Az első egy vaskori földvár, a második egy honfoglalás-kori földvár (Örsúr vára), a harmadik pedig egy Árpád-kori kővár (Latorvár). Ez nem a hegy tetején, hanem annak déli, meredeken kiugró padkáján található.
Története[szerkesztés]
Latorvár építését kerámialeletek alapján a 12. század végére vagy a 13. század elejére teszik. A várról a fennmaradt oklevelek nem tudósítanak. A várat valószínűleg a kácsi lakótoronnyal egy időben, az Örsúr nemzetség 14. századi elszegényedésével hagyták el, mivel átépítésére nem volt megfelelő anyagi fedezet. A várat a huszadik század elejétől 15. századi, huszita eredetű erősségnek tartották, ezt a nézetet az újabb leletek cáfolták.
Feltárása[szerkesztés]
Latorvárat Holl István és Parádi Nándor ásatásai tárták fel. A torony alapjait, valamint körülötte Árpád-kori kerámiatöredékeket találtak itt (pl. halványvöröses színű palacknyak- és palackváll-töredék). 1979-ben Parádi Nándor és Gádor Judit járta be a területet, újabb cseréptöredékeket találva.
Leírása[szerkesztés]
A várat egy 28x14 méteres ovális alakú, 7 méter széles árok határolja, mely mára jelentősen feltöltődött, mélysége mindössze 1-1,5 méter. A kis alapterületű lakótorony alapjánál 2,5 méter vastag falai 4-4,5 méteres magasságig maradtak fenn. A torony falainak íves hajlásából kör vagy félkör alakú alaprajzra lehet következtetni.
Források[szerkesztés]
- Latorvár a Történelmi Magyarország várai c. honlapon
- Dely Károly (szerk.): Vártúrák kalauza I. kötet, Sport Kiadó, Budapest, 1969; 175-177. o.
- Parádi Nándor: A kácsi középkori lakótorony, A Hermann Ottó Múzeum Évkönyve, XXI., Miskolc, 1983
|
|||||

