Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2014-52-1
Az olimpiai játékok több sportágat magába foglaló nemzetközi eseménysorozat. Az újkori olimpiai játékok sora – az ókori olimpiák mintájára, másfél évezred szünet után – 1896-ban Athénban kezdődött el, és minden olimpiád elején tartották meg. Az eseménysorozatot egészen 1920-ig csak nyáron rendezték meg, az első téli olimpiát 1924-ben Franciaország Chamonix nevű városa szervezhette. A nyári és a téli olimpiai játékokat 1992-ig egy éven belül rendezték, 1994-től a nyári játékok az olimpiád első, a téli játékok pedig az olimpiád harmadik évében vannak.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1894-ben jött létre a francia Pierre de Frédy, Baron de Coubertin kezdeményezésére. Ahogy az olimpiai mozgalom nőtt, kialakult a szerkezete és összetettsége. Az olimpia hármas jelszava: Citius Altius Fortius (Gyorsabban Magasabbra Erősebben) lett. Az egymást követő olimpiai játékokon folyamatosan emelkedett a részt vevő nemzetek száma, mígnem a létező országok nagy része már képviselte magát az eseményen. A híradástechnika fejlődése nyomán a közönség is egyre nagyobb érdeklődéssel fordult a játékok felé, így vált az olimpia a legnézettebb televíziós sporteseménnyé. Az olimpizmus fejlődése egy idő után már az esemény megrendezésében okozott gondokat, ezért a NOB a megrendezésre kerülő sportágak számát és a részt vevő sportolók létszámát is korlátozni kénytelen, ez utóbbi miatt vezették be a kvalifikációs rendszert. Az újkori olimpiai játékok története során olyan új hagyományok épültek be a rendezvényekbe, mint a nyitó- és a záróünnepségek megrendezése vagy az érmek átadásának ünnepélyes volta. Az olimpia népszerűsége különböző problémákat is hozott magával, például a politikai és a gazdasági szektor mind erőteljesebb beavatkozási szándékait, a terrorizmus megjelenését, a korrupciót.
Magyarország az újkori olimpiai mozgalomban az elinditásától kezdve aktív szerepet játszott. Kemény Ferenc sportszervező tanár által képviselve volt a NOB 1894-es megalapításánál. Kemény Ferenc a Magyar Olimpiai Bizottság 1895-ös megalapításának is motorja volt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezetőségének tagjaként képiselte hazánkat Athénban az 1896. évi első újkori olimpián, ahonnan Hajós Alfréd első magyar olimpiai bajnokként jött haza. A mögöttunk hagyott 20. század kivételes sportsikerekben is gazdag. Mára pedig eljutottunk oda, hogy a 2024. évi nyári olimpiai játékok magyar megrendezésének kérdése is napirendre került.