STS–74

STS–74
Repülésadatok
Űrügynökség	NASA
Űrrepülőgép	Atlantis
A repülés paraméterei
Start	1995. november 12. 12:30:43 UTC
Starthely	Cape Canaveral LC39-B
Keringések száma	128
Leszállás
ideje	1995. november 20. 17:01:27 UTC
helye	Kennedy Űrközpont
Időtartam	8 nap 4 óra 31 perc 42 mp
Megtett távolság	5 500 000 km
Előző repülés Következő repülés STS–73 STS–72
A Wikimédia Commons tartalmaz STS–74 témájú médiaállományokat.

Az STS–74 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 73., a Atlantis űrrepülőgép 15. repülése.

Küldetés

A nyolcnapos repülés célja operatív űrszolgálat teljesítése. Az első alkalom, hogy az űrállomáson az Európai Űrügynökség, Kanada, Oroszország és az USA képviseltette magát, bizonyítva a nemzetek tudományos együttműködését.

Jellemzői

A beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátor kar 50 méter kinyúlást biztosított a műszaki szolgálat teljesítéséhez (műholdak indítása/elfogása, külső munkák: szerelés, hővédőpajzs ellenőrzése).

Első nap

Eredetileg 1995. november 11-én indult volna, de hasonlóan az STS–61–C indításánál, az időjárás közbeszólt. November 12-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster (SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–A (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 92,4 perces, 51,6 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 391 kilométer, az apogeuma 396 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor 112 358 kilogramm, leszálló tömeg 92 701 kilogramm. Szállított hasznos teher 6134 kilogramm

Az amerikai/orosz Shuttle–Mir program keretében a 4. küldetés, a 2. dokkolás a Mir űrállomáshoz. Jerry Ross és Bill McArthur felkészült egy űrsétára, a dokkolás szükségszerű segítésére. A manipulátor kar segítségével Chris Hadfield illesztette a dokkoló egységet. Az űrrepülőgép a Krisztall anyagtudományi modulhoz csatlakoztatott a magával vitt orosz gyártmányú dokkoló modullal (DM). A vegyes nemzetiségű legénység (orosz, kanadai, amerikai) különböző kellékeket, műszereket, életfenntartó anyagokat (élelmiszer, víz) pakolt át a Mir űrállomásra. Összehajtott állapotban szállítottak kettő napelemtáblát (egy oroszt és egy közös fejlesztésűt). Szolgálati idejük alatt több javítást (műszercsere, akkumulátor tisztítás), karbantartást végeztek. Több orvosbiológiai és mikrogravitációs tudományos kísérletet, anyag előállítást végeztek. A szétválást követően az űrrepülőgép körbejárta a Mir űrállomást, dokumentumfilmre rögzítette a látottakat.

Hasznos teher

1. Photogrammetric Appendage Structural Dynamics Experiment (PASDE) – a földi termoszféra, ionoszféra és mezoszféra vizsgálatát végezte,
2. Shuttle/MIR Alignment Stability Experiment – navigációs adatgyűjtés a dokkolt fázisban
3. IMAX Cargo Bay Camera (ICBC) – dokumentálás céljából minden eseményt űrminősítésű kamerákkal filmre vettek
4. Shuttle Amateur Radio Experiment (SAREX-II) – rádióamatőr kapcsolat végzése több iskolával, amatőr rádióssal

Dokkoló modul

Orosz gyártmányú egység. Feladata elősegíteni a Shuttle–Mir program keretében az amerikai űrrepülőgép csatlakozását (dokkolás) a Mir űrállomáshoz. A Chris Hadfield által irányított robotkar segítségével csatlakoztatták a Krisztal modulhoz. A művelet nagy pontosságát az űrrepülőgép fedélzeti, digitális kamerarendszere, az Orbiter Space Vision System (OSVS) segítette. A közvetített kép grafikusan is megjelent a számítógép kijelzőjén. Hossza 15,4 méter volt, mindkét végén azonos dokkoló rendszer (APDS) található. Dokkolásnál a kialakított segédelemek (reteszek, illesztések) biztosították a sima vákuumot. Súlya 4500 kilogramm. Külső felülete alumínium borítású, alatta vákuum hőszigetelő (SVTI), valamint mikrometeor pajzs volt elhelyezve. Külső felületére volt szerelve (összecsukott állapotban) kettő napelem tábla (egy orosz (RSA) és egy közös fejlesztésű [Cooperative Solar Array (CSA)]), amiket a sikeres dokkolás után, a harmadik napon kinyitottak, hogy segítsék az űrállomás megnövekedett energiaellátását.

Nyolcadik nap

1995. november 20-án a Kennedy Űrközpontban (KSC), kiinduló bázisán szállt le. Összesen 8 napot, 4 órát, 31 percet töltött a világűrben. 5 500 000 kilométert repült, 128 alkalommal kerülte meg a Földet.

Személyzet

(zárójelben a repülések száma az STS–74 küldetéssel együtt)

• Kenneth Donald Cameron (3), parancsnok
• James Donald Halsell (2), pilóta
• Chris Austin Hadfield (1), küldetésfelelős – (Kanadai Űrügynökség (CSA)
• Jerry Lynn Ross (5), küldetésfelelős
• William Surles McArthur (2), küldetésfelelős

Visszatérő személyzet

• Kenneth Donald Cameron (3), parancsnok
• James Donald Halsell (2), pilóta
• Chris Austin Hadfield (1), küldetésfelelős (CSA)
• Jerry Lynn Ross (5), küldetésfelelős
• William Surles McArthur (2), küldetésfelelős

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz STS–74 témájú médiaállományokat.

• STS–74. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. november 12.)
• STS–74. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 12.)
• STS–74. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. november 12.)
• STS–74. ksc.nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. november 12.)
• STS–74. nss.org. [2013. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 12.)