Rubídium-oxalát

rubídium-oxalát
rubídiumion
oxalátion
Kémiai azonosítók
CAS-szám	7243-75-6
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	Rb2C2O4
Moláris tömeg	* 258.97 g·mol−1 (vízmentes) 276,98 g·mol−1 (monohidrát)
Megjelenés	színtelen, fakó kristályok
Sűrűség	2,76 g·cm−3(monohidrát)
Olvadáspont	bomlik
Oldhatóság (vízben)	oldódik
Veszélyek
Főbb veszélyek	nincs adat
Rokon vegyületek
Azonos kation	rubídium-oxid rubídium-hidroxid
Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A rubídium-oxalát az oxálsav rubídiumsója, képlete Rb₂C₂O₄.

Előállítása

Rubídium-karbonát és oxálsav reakciójával állítható elő:

$\mathrm {Rb_{2}CO_{3}+(COOH)_{2}\longrightarrow Rb_{2}(COO)_{2}+H_{2}O+CO_{2}\uparrow }$

Rubídium-formiát hőbomlása során is rubídium-oxalát képződik:

$\mathrm {2\ HCOORb\ {\xrightarrow {\ \Delta \ }}\ \ (COO)_{2}Rb_{2}+H_{2}\uparrow }$

Tulajdonságai

A rubídium-oxalát monohidrátként kristályosodik, kristályszerkezete monoklin, és izomorf a kálium-oxalát monohidráttal. A vízmentes rubídium-oxalátnak szobahőmérsékleten két különböző változata létezik: az egyik a cézium-oxaláttal izotip monoklin kristályokat alkot, a másik rombos forma a kálium-oxaláttal izotip. A frissen előállított vízmentes rubídium-oxalát főként monoklin fázisú, de utána lassan, visszafordíthatatlanul a rombos formává alakul át. 2004-ben további két, magas hőmérsékleten létező rubídium-oxalát fázist fedeztek fel.

A rubídium-oxalát különböző kristályszerkezeteinek adatai:

Fázis	Kristályszerkezet	Tércsoport	a az Å-ban	b az Å-ban	c az Å-ban	β	Z
Alfa	monoklin	P21/c	6,328	10,455	8,217	98,016°	4
Béta	rombos	Pbam	11,288	6,295	3,622	—	2
Monohidrát	monoklin	C2/c	9,617	6,353	11,010	109,46°	4

A kristályos rubídium-oxalát standard entalpiája 1325,0 ± 8,1 kJ/mol.

Termikus bomlásakor előbb szén-monoxidra és rubídium-karbonátra bomlik, majd szén-dioxidra és rubídium-oxidra majd 507 - 527 °C között rubídiumra és oxigénre:

$\mathrm {(COO)_{2}Rb_{2}\ {\xrightarrow {\ \Delta \ }}\ \ Rb_{2}CO_{3}+CO\uparrow }$

$\mathrm {Rb_{2}CO_{3}\ {\xrightarrow {\ \Delta \ }}\ \ Rb_{2}O+CO_{2}\uparrow }$

$\mathrm {2\ Rb_{2}O\ {\xrightarrow {\ \Delta \ }}\ \ 4\ Rb+O_{2}\uparrow }$

Savanyú sója, a rubídium-hidrogénoxalát (RbH(COO)₂) monoklin kristályszerkezetű, izomorf a vele analóg kálium vegyülettel. Létezik egy RbH₃(COO)₂ összetételű savanyú rubídium-tetraoxalát só is, mely dihidrátként kristályosodik, sűrűsége 18 °C-on 2,125 g/cm⁻³, oldhatósága vízben 21 °C-on 21 g/l.

Hidrogén-peroxidos oldatát bepárolva a levegőn viszonylag stabil, monoklin rubídium-oxalát monoperhidrátot –(COO)₂Rb₂·H₂O₂ – alkot.

Hidrogén-fluoriddal reagálva komplexet alkot:

$\mathrm {(COO)_{2}Rb_{2}+2HF\ \longrightarrow \ \ (COO)_{2}HRb\cdot HF+RbF}$

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rubidiumoxalat című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.