Roma Világkongresszus
A nemzetközi cigányság nemzetté válási folyamatában jelentős esemény volt az első Roma Világkongresszus, melyet néhány évenkénti rendszerességgel azóta is megrendeznek. A kongresszus a nemzetközi cigányság alulról jövő, demokratikus és autonóm kezdeményezése, mely egyben a cigányság legmagasabb szintű érdek-képviseleti testülete is. A szociális és politikai érdekképviselet mellett a kongresszus és testületei legfontosabb tevékenységi köre a cigány kulturális autonómia alapelveinek megfogalmazása, feltételrendszerének kidolgozása. Mind a kongresszust és döntéseit, mind pedig az általa életre hívott Nemzetközi Roma Szövetséget, mint végrehajtó testületet, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek szuverénnek és legitimnek ismerik el.
London, 1971.
Az I. Roma Világkongresszusra 1971. április 8. és 12. között került sor. A szervezők India kormánya, és egyes pünkösdi-karizmatikus cigány közösségek kezdeményezésére az Egyházak Világtanácsa voltak. A kongresszusra 23 országból érkeztek a küldöttek, és a cigányság történelmében a következő döntéseket hozták:
- A különböző cigány népcsoportok egymást kölcsönösen testvérként fogadják el, és ugyanazon nemzet tagjainak tekintik magukat.
- A földön élő különböző néven ismert cigány népcsoportok közös elnevezése, nemzetük hivatalos elnevezése a roma.
- Elfogadták a cigányok nemzeti jelképeit, a zászlót, a himnuszt és a jelmondatot.
- Megfogalmazták a cigány nyelv sztenderdizációjának, azaz egy sztenderd nyelvváltozat létrejöttének szükségességét, ennek létrejöttéig és ideiglenes jelleggel, a lovari dialektust fogadták el hivatalosnak.[1]
- Elfogadásra került ideiglenesen az első cigány ábécé, azzal az állásfoglalással, hogy ki kell alakítani a cigány írás végleges, általánosan alkalmazható formáját.
A kongresszuson létrehoztak öt bizottságot, melyek a további, több évenként megrendezésre kerülő világkongresszusok között folyamatosan tevékenykednek. Ezek a következők: szociális bizottság, gazdasági bizottság, porajmos bizottság (háborús bűnök kivizsgálásával és az áldozatok kárpótlásával foglalkozik), kulturális bizottság és nyelvi bizottság.
A kongresszus tiszteletére az ENSZ április 8-át a Roma kultúra világnapjává nyilvánította.
Genf, 1978.
A II. Roma Világkongresszuson 26 ország 126 küldötte vett részt. Megalakították a Nemzetközi Roma Szövetséget (közismerten: IRU), mely a Világkongresszust és általa a világ teljes cigányságát hivatott képviselni az olyan nemzetközi szervezetekben mint az ENSZ, UNESCO és az EBESZ. Az említett szervezetek mellett az IRU-t elismeri az Egyházak Világszervezete és a Vatikán is. Április 16-át, Charlie Chaplin születésnapját kinevezik a Roma Színészek Világnapjává. (Chaplin anyai nagyanyja cigány származású volt, valamint ő maga többször is nyilvánosan kiállt a cigányok jogai mellett.)
Göttingen, 1981.
A Németországban megrendezett III. Roma Világkongresszuson 28 ország több mint 600 küldötte és megfigyelője vett részt. Állásfoglalás született az indiai származás elismeréséről, valamint gyakorlati döntések születtek a porajmos kárpótlási ügyeiben.
Serock, 1990.
A lengyelországi IV. Roma Világkongresszuson 250 küldött vett részt. További lépések történtek a második világháborús kárpótlások ügyében, valamint feladatul tűzték ki egy cigány enciklopédia összeállítását. AZ 1971-es I. Roma Világkongresszus emlékére április 8-át hivatalosan is a cigányság nemzeti ünnepének kiáltották ki. Az IRU elnökének Rajko Djurićot választják meg.
Prága, 2000.
Az V. Roma Világkongresszuson Emil Ščukát, prágai cigány jogászt, a csehszlovák rendszerváltás, az ún. „bársonyos forradalom” egyik vezéralakját választják meg az IRU elnökének.
Lanciano, 2004.
Az olaszországi VI. Roma Világkongresszuson 39 ország több mint 200 küldötte vett részt. Fő téma a nők, gyermekek és családok helyzete volt. Az IRU elnökének a lengyelországi Stanisław Stankiewiczet választották meg.
Zágráb, 2007.
A horvátországi VII. Roma Világkongresszus fő témai az egészségügy, lakhatás és más szociális témák voltak.
Cigány tematikájú összefoglaló szócikkek
Jegyzetek
Források
- Fraser, sir Angus : A cigányok (Budapest, 1996.)
- Liégeois, Jean-Pierre : Romák, cigányok, utazók (Budapest, 1994.)
- Марушиакова, Елена - Попов, Веселин: Циганите в Българија (София, 1993)
- https://en.wikipedia.org/wiki/World_Romani_Congress