Roma Világkongresszus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A nemzetközi cigányság nemzetté válási folyamatában jelentős esemény volt az első Roma Világkongresszus, melyet néhány évenkénti rendszerességgel azóta is megrendeznek. A kongresszus a nemzetközi cigányság alulról jövő, demokratikus és autonóm kezdeményezése, mely egyben a cigányság legmagasabb szintű érdek-képviseleti testülete is. A szociális és politikai érdekképviselet mellett a kongresszus és testületei legfontosabb tevékenységi köre a cigány kulturális autonómia alapelveinek megfogalmazása, feltételrendszerének kidolgozása. Mind a kongresszust és döntéseit, mind pedig az általa életre hívott Nemzetközi Roma Szövetséget, mint végrehajtó testületet, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek szuverénnek és legitimnek ismerik el.

London, 1971.[szerkesztés]

Az I. Roma Világkongresszusra 1971. április 8. és 12. között került sor. A szervezők India kormánya, és egyes pünkösdi-karizmatikus cigány közösségek kezdeményezésére az Egyházak Világtanácsa voltak. A kongresszusra 23 országból érkeztek a küldöttek, és a cigányság történelmében a következő döntéseket hozták:

  • A különböző cigány népcsoportok egymást kölcsönösen testvérként fogadják el, és ugyanazon nemzet tagjainak tekintik magukat.
  • A földön élő különböző néven ismert cigány népcsoportok közös elnevezése, nemzetük hivatalos elnevezése a roma.
  • Elfogadták a cigányok nemzeti jelképeit, a zászlót, a himnuszt és a jelmondatot.
  • Megfogalmazták a cigány nyelv sztenderdizációjának szükségességét, addig is ideiglenes jelleggel a lovari dialektust fogadták el hivatalosnak.
  • Elfogadásra került ideiglenesen az első cigány ábécé, azzal az állásfoglalással, hogy ki kell alakítani a cigány írás végleges, általánosan alkalmazható formáját.

A kongresszuson létrehoztak öt bizottságot, melyek a további, több évenként megrendezésre kerülő világkongresszusok között folyamatosan tevékenykednek. Ezek a következők: szociális bizottság, gazdasági bizottság, porajmos bizottság (háborús bűnök kivizsgálásával és az áldozatok kárpótlásával foglalkozik), kulturális bizottság és nyelvi bizottság.

A kongresszus tiszteletére az ENSZ április 8-át a Roma kultúra világnapjává nyilvánította.

Genf, 1978.[szerkesztés]

A II. Roma Világkongresszuson 26 ország 126 küldötte vett részt. Megalakították a Nemzetközi Roma Szövetséget (közismerten: IRU), mely a Világkongresszust és általa a világ teljes cigányságát hivatott képviselni az olyan nemzetközi szervezetekben mint az ENSZ, UNESCO és az EBESZ. Az említett szervezetek mellett az IRU-t elismeri az Egyházak Világszervezete és a Vatikán is. Április 16-át, Charlie Chaplin születésnapját kinevezik a Roma Színészek Világnapjává. (Chaplin anyai nagyanyja cigány származású volt, valamint ő maga többször is nyilvánosan kiállt a cigányok jogai mellett.)

Göttingen, 1981.[szerkesztés]

A Németországban megrendezett III. Roma Világkongresszuson 28 ország több mint 600 küldötte és megfigyelője vett részt. Állásfoglalás született az indiai származás elismeréséről, valamint gyakorlati döntések születtek a porajmos kárpótlási ügyeiben.

Serock, 1990.[szerkesztés]

A lengyelországi IV. Roma Világkongresszuson 250 küldött vett részt. További lépések történtek a második világháborús kárpótlások ügyében, valamint feladatul tűzték ki egy cigány enciklopédia összeállítását. AZ 1971-es I. Roma Világkongresszus emlékére április 8-át hivatalosan is a cigányság nemzeti ünnepének kiáltották ki. Az IRU elnökének Rajko Djurićot választják meg.

Prága, 2000.[szerkesztés]

Az V. Roma Világkongresszuson Emil Ščukát, prágai cigány jogászt, a csehszlovák rendszerváltás, az ún. „bársonyos forradalom” egyik vezéralakját választják meg az IRU elnökének.

Lanciano, 2004.[szerkesztés]

Az olaszországi VI. Roma Világkongresszuson 39 ország több mint 200 küldötte vett részt. Fő téma a nők, gyermekek és családok helyzete volt. Az IRU elnökének a lengyelországi Stanisław Stankiewiczet választották meg.

Zágráb, 2007.[szerkesztés]

A horvátországi VII. Roma Világkongresszus fő témai az egészségügy, lakhatás és más szociális témák voltak.

Cigány tematikájú összefoglaló szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Fraser, sir Angus : A cigányok (Budapest, 1996.)
  • Liégeois, Jean-Pierre : Romák, cigányok, utazók (Budapest, 1994.)
  • Марушиакова, Елена - Попов, Веселин: Циганите в Българија (София, 1993)
  • https://en.wikipedia.org/wiki/World_Romani_Congress