Roger Bacon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Roger Bacon
Roger Bacon szobra(Oxford University Museum of Natural History)
Roger Bacon szobra
(Oxford University Museum of Natural History)
Életrajzi adatok
Született 1214
Ilchester
Elhunyt 1292 vagy 1294 júniusa (78–80 évesen)
Oxford
Nemzetiség angol
Pályafutása
Szakterület nyelvészet, etika, optika, csillagászat, orvostudomány, alkímia
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Roger Bacon témájú médiaállományokat.


Roger Bacon (12141292 vagy 1294 júniusa) középkori angol gondolkodó, Robert Grosseteste tanítványa volt, az Oxfordi egyetemen tanított ferences rendi szerzetesként. Főként természetkutatással foglalkozott és Grosseteste fényről szóló tanítását fejlesztette tovább.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ilchester közelében Somersetben született. Születésének pontos dátuma nem ismert. Az egyedüli erre vonatkozó dokumentum az Opus Tertium-ban olvasható, amit 1267-ben írt: „Negyven éve már annak, hogy megtanultam az ábécét”.

Bacon családja viszonylag jómódúnak számított egészen III. Henrik uralomra kerüléséig, mikor is a birtokukat elkobozták és a család több tagja is száműzetésbe került.

Roger Bacon Oxfordban tanult, és főleg Arisztotelészt tanulmányozta. Nincs bizonyíték arról, hogy doktori címmel rendelkezett volna, - a Doctor Mirabilis címet ugyanis halála után kapta.

1241-ben Franciaországba utazott és a párizsi egyetemen tanított, de mivel Arisztotelész művei akkoriban csak arabul voltak olvashatók amit a hallgatók nem értettek Bacon pedig nem lehetett egy közkedvelt előadó - hamarosan felmondtak neki.

1247-ben visszatért Oxfordba és további tanulmányokat folytatott. Később ferences rendi szerzetes lett.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városok fejlődésével és az arab tudományok megismerésével a figyelem a spekulatív teológia helyett a természettudományok felé fordult, és a tekintélyelvű érvelést a tapasztalati tudás váltotta fel. Bacon pedig épp e kísérleti tudományosság egyik képviselője volt. Igazi polihisztor volt: a nyelvészettől az etikáig mindennel foglakozott, elsősorban mégis a természettudományok (optika, csillagászat, orvostudomány, alkímia) érdekelték. IV. Kelemen pápa pártfogolta, az ő halála után azonban a rendház főnöke rossz szemmel kezdte nézni Bacon eretnekségbe hajló nézeteit, gyanús kísérleteit, ezért öregsége éveit házifogságban kellett eltöltenie.

Az egyház és a társadalom reformjával akarta megjavítani az emberek életkörülményeit, egyúttal pedig a kereszténységet szilárdabbá tenni.

Filozófiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bacon Optikai tanulmánya

Szerinte a kereszténység megerősítése érdekében egy biztos alapokon nyugvó, megingathatatlan tudásra van szükség.

Fő művében az "Opus Majus"-ban (A nagy mű) a tévedések forrását keresi. Bacon négy, a tévedésekhez vezető forrást nevez meg:

  1. A hamis tekintélybe vetett vak hit.
  2. A szokás ami a hamisat konzerválja.
  3. A tapasztalatlan tömeg előítéletei.
  4. A látszattudás ami mögött a tudatlanság bújik meg.

Bacon szerint a korabeli teológiának az a nagy tévedése, hogy tudománytalan módszerekkel és látszatproblémákkal foglalkozik. Megoldásként négy tudásterületet javasol:

  1. A Biblia exegézisének és filozófiai szövegének interpretációjának az eredeti nyelvre kell támaszkodni.
  2. A matematika kell legyen minden tudománynak az alapja.
  3. Az optika is alaptudomány kell, hogy legyen (a fény tanulmányozása miatt).
  4. Minden tudásnak a tapasztalatból kell erednie. Ezért Bacon hangsúlyozza a kísérletek fontosságát. Azonban megkülönböztet egy belső tapasztalatot is ami olyan mint a megvilágosodás, így ismerhetjük meg az Istent.

A tudomány és a teológia között elei szerint nem lehet konfliktus, mert a tudomány és a kinyilatkoztatás igazsága is egyaránt Istentől származik. Megjegyzendő, hogy Bacon kísérletei ellenére a végsőkig kitartott azon nézete mellett, miszerint a valóság bizonyításának ne kizárólag a kísérlet képezze alapját. Elképzelése szerint nem szabad, hogy a kísérletek megismételhetősége szükséges feltétele legyen egy megállapítás bizonyításának. Szerinte ugyanis a legtöbb "dolog" nem ismétlődő, legfeljebb spirálisan ciklikus, visszatérő az időben.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]