Roger Bacon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Roger Bacon
Roger-bacon-statue.jpg
Roger Bacon szobra
(Oxford University Museum of Natural History)
Életrajzi adatok
Született 1214
Ilchester
Elhunyt 1292 vagy 1294 júniusa (78–80 évesen)
Oxford
Nemzetiség angol
Pályafutása
Szakterület nyelvészet, etika, optika, csillagászat, orvostudomány, alkímia


Roger Bacon (12141292 vagy 1294 júniusa) középkori angol gondolkodó, Robert Grosseteste tanítványa volt, az Oxfordi egyetemen tanított ferences rendi szerzetesként. Főként természetkutatással foglalkozott és Grosseteste fényről szóló tanítását fejlesztette tovább.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ilchester közelében Somersetben született. Születésének pontos dátuma nem ismert. Az egyedüli erre vonatkozó dokumentum az Opus Tertium-ban olvasható, amit 1267-ben írt: „Negyven éve már annak, hogy megtanultam az ábécét”.

Bacon családja viszonylag jómódú volt, egészen III. Henrik uralkodásának az idejéig, amikor is a birtokukat elkobozták és a család több tagja is száműzetésbe került.

Roger Bacon Oxfordban tanult, és főleg Arisztotelészt tanulmányozta. Nincs bizonyíték arról, hogy doktori címmel rendelkezett volna a Doctor Mirabilis címet ugyanis halála után kapta.

1241-ben Franciaországba utazott és a párizsi egyetemen tanított, de mivel Arisztotelész művei akkoriban csak arabul voltak olvashatóak, amit a hallgatók nem értettek, hamarosan felmondtak neki.

1247-ben visszatért Oxfordba és további tanulmányokat folytatott. Később ferences rendi szerzetes lett.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városok fejlődésével és az arab tudományosság elterjedésével a figyelem a spekulatív teológia helyett a természettudományok felé fordult, a tekintélyelvű érvelést a tapasztalati tudás váltotta fel – e kísérleti tudományosság egyik képviselője volt. Igazi polihisztor volt: a nyelvészettől az etikáig mindennel foglakozott, elsősorban mégis a természettudományok (optika, csillagászat, orvostudomány, alkímia) érdekelték. IV. Kelemen pápa pártfogolta, az ő halála után azonban a rendház főnöke rossz szemmel nézte eretnekségbe hajló nézeteit, gyanús kísérleteit, ezért az öregség éveit házifogságban kellett töltenie.

Az egyház és a társadalom reformjával akarta megjavítani az emberek életkörülményeit, és a kereszténységet szilárdabbá tenni.

Filozófiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bacon Optikai tanulmánya

A kereszténység megerősítése érdekében egy biztos alapokon fekvő, megingathatatlan tudásra van szükség.

Fő művében az "Opus Majus" (A nagy mű) a tévedések forrását keresi. Bacon négy tévedésekhez vezető forrást nevez meg:

  1. A hamis tekintélybe vetett vak hit.
  2. A szokás ami a hamisat konzerválja.
  3. A tapasztalatlan tömeg előitéletei.
  4. A látszattudás ami mögött a tudatlanság bújik meg.

Bacon szerint a korabeli teológiának az a nagy tévedése van, hogy tudománytalan módszerekkel és látszatproblémákkal foglalkozik. Megoldásként négy tudásterületet javasol:

  1. A Biblia exegézisének és filozófiai szövegének interpretációjának az eredeti nyelvre kell támaszkodni.
  2. A matematika kell legyen minden tudománynak az alapja.
  3. Az optika is alaptudomány kell, hogy legyen (a fény tanulmányozása miatt).
  4. Minden tudásnak a tapasztalatból kell erednie. Ezért Bacon hangsúlyozza a kísérletek fontosságát. Azonban megkülönböztet egy belső tapasztalatot is, ez olyan mint a megvilágosodás, így ismerhetjük meg Istent.

A tudomány és a teológia között nem lehet konfliktus, mert a tudomány és a kinyilatkoztatás igazsága is egyaránt Istentől származik. Megjegyzendő, hogy Bacon kísérletei ellenére a végsőkig kitartott azon nézete mellett, miszerint a valóság bizonyításának ne kizárólag a kísérlet képezze alapját. Elképzelése szerint nem szabad, hogy a kísérletek megismételhetősége szükséges feltétele legyen egy megállapítás bizonyításának. Szerinte a legtöbb "dolog" ugyanis nem ismétlődő, legfeljebb spirálisan ciklikus.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]