Ugrás a tartalomhoz

Remetecankó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Atobot (vitalap | szerkesztései) 2021. január 2., 14:27-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Charadriiiformes → Charadriiformes, eggyel kevesebb i-vel, ld. WP:BÜ)
Remetecankó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Szalonkafélék (Scolopacidae)
Nem: Tringa
Faj: T. solitaria
Tudományos név
Tringa solitaria
(Wilson, 1813)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Remetecankó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Remetecankó témájú médiaállományokat és Remetecankó témájú kategóriát.

A remetecankó (Tringa solitaria) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

A fajt Alexander Wilson skót-amerikai költő, ornitológus írta le 1813-ban.[3]

Alfajai

  • Tringa solitaria cinnamomea (Brewster, 1890)
  • Tringa solitaria solitariaA. Wilson, 1813

Előfordulása

Alaszka és Kanada területén költ, telelni Közép-Amerika, Dél-Amerika és a Karib-térség területére vonul. Kóborló példányai eljutnak Európa nyugati részére is.

Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, gyepek és szavannák, mocsarak, tavak, folyók és patakok környékén.[4]

Megjelenése

Testhossza 21 centiméter, szárnyfesztávolsága 55-56 centiméter, testtömege 50-69 gramm.[5]

Életmódja

Vízparton keresgéli gerinctelenekből álló táplálékát.[6]

Szaporodása

Fészekalja 3-5 tojásból áll.[6]

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy és ugyan csökkenő, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. december 14.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. december 14.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. december 14.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. december 14.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. december 13.)
  6. a b Federation of Alberta Naturalists. (1992) Glen P. Semenchuk (ed.). The Atlas of Breeding Birds of Alberta. Edmonton, AB:Federation of Alberta Naturalists.

Források

További információk