Réti cankó
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg&filetimestamp=20050326144434) |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 10 000 Ft |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Tringa glareola (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Réti cankó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Réti cankó témájú médiaállományokat. |
A réti cankó (Tringa glareola) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Európa és Ázsia északi területén költ, ősszel délre vonul, eljut Afrikába is. Erdőkkel szegélyezett mocsarak, láprétek és vizenyős legelők lakója.
[szerkesztés] Megjelenése
Átlagos testhossza 19-21 centiméter, szárnyfesztávolsága 56-67 centiméteres, testtömege 50-80 gramm közötti.
|
[szerkesztés] Életmódja
Vizes területeken keresgéli légy- és tegzesálcából, apró rákokból, édesvízi csigákból és vízirovarokból álló táplálékát.
[szerkesztés] Szaporodása
Dús növényzetű réteken, kisebb zsombékra építi jól elrejtett fészkét. Fészekalja 3-4 tojásból áll, melyen inkább a tojó 22-23 napig kotlik.
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása
Az egyik leggyakoribb átvonuló cankófaj. Áprilistől májusig és júliustól szeptemberig tartózkodik Magyarországon, de átnyaraló példányai is előfordulnak.
[szerkesztés] Védettsége
Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 forint.
